|
|
|
|
Országgyűlés - Esti lead
|
1990. január 25., csütörtök - Nem az előzetesen
beharangozott forgatókönyv szerint kezdődött, s a továbbiakban
akadozva haladt, végül ismét felforrósodott a parlamenti vita az
Országgyűlés januári ülésszakának harmadik munkanapján. Az ülésen a
képviselőknek a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek
engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló vitájában a jogi,
igazgatási és igazságügyi, valamint honvédelmi bizottság közös
képviselőjének érvelése úgy hangzott: ésszerű, ha olyan személy
kaphatja meg ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti irányítás
alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész felel meg.
Ekkor hangzott el: a legfőbb ügyész is felelős alkotmánnyal ütköző
törvények, rendeletek felülvizsgálatának elmulasztása miatt. (Ezt az
érintett később visszautasította.) A különleges eszközök
alkalmazását engedélyező személyre vonatkozó indítvány a szavazáskor
nem kapta meg a szükséges minősített, kétharmados szavazati
többséget, s ekkor Németh Miklós miniszterelnök tett új javaslatot,
mintegy átvágva a gordiuszi csomót indítványozta, hogy az előbb
említett jogokkal az igazságügyminisztert ruházzák fel. Ennek a
változatnak aztán bizalmat szavazott az Országgyűlés.
Az indulatoktól fűtött szócsata igazán a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása során tört ki, érzelmek és érvek, nézőpontok, s különböző igazságok csaptak össze. Számos képviselő követelte a földek tulajdoni átírását, a termelőszövetkezetekbe bekényszerített eredeti birtokosokra, szóvátették a filléres földmegváltásokat és követelték a nagyüzemi földterületek kiárúsításának azonnali leállítását. Mások egy ,,új földosztás,, - visszaosztás - és egy ebből következő anarchikus állapot rémképét festették fel: a nagyüzemek szétverését, a közös tulajdon elherdálását prognosztizálták.
A szünetekkel gyakorta meg-megszakított csütörtöki parlamenti munkanap mérlege végül is a következőképpen alakult: a képviselőtestület elfogadta a titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezéséről, az egyes értékpapírok forgalmazásáról szóló törvényjavaslatokat, és döntött arról, hogy a különböző kiemelkedő szellemi alkotások jutalmazására Kossuth- vagy Széchenyi-díj adományozható. Függőben maradt az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről, valamint az Állami Vagyonügynökségről, az egyéni vállalkozásról és a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. (MTI)
1990. január 25., csütörtök 19:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|