|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (20. rész)
|
Szót kapott Boros László képviselő, a Független Szociáldemokrata Párt tagja, aki ebbéli minőségében kérte, hogy elmondhassa véleményét, s egyben javasolta, hogy a vizsgálat során a Szabad Demokraták Szövetsége rendelkezésére álló anyagot minden párt kapja meg.
Már a csoportvezetők hozzászólásaiból is kitűnt, hogy egyúttal állást foglaltak a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság felállításáról is. Erre két változatot terjesztett elő a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság. Az egyik változat szerint ebbe a bizottságba csak a független képviselők csoportjának tagjai, a másik változat szerint valamennyi politikai csoport egy-egy képviselője kerülne be. A plénum minősített többséggel úgy döntött, hogy ezt az utóbbi változatot támogatja. Ugyancsak minősített többséggel elfogadta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, ehhez kapcsolódóan Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter felügyeleti jogát.
Még a szavazás előtt szólásra jelentkezett Balla Éva, aki ígéretet tett arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége minden, a birtokában lévő anyagot átad a többpárti parlamenti vizsgálóbizottságnak.
A szavazás után Szíjártó Károly legfőbb ügyész reagált Eke Károly délelőtti hozzászólására, amelyben a képviselő enyhén szólva elmarasztalta őt a Duna-gate botránnyal összefüggésben. Szíjártó Károly hangulatkeltőnek és bántónak ítélte a képviselő felszólalását. Mint mondotta: minden törvényi alapot és tárgyi ismeretet nélkülöz ez a magatartás, mert a Belügyminisztérium állambiztonsági főcsoportfőnöksége tevékenységének törvényességi felügyelete, vizsgálata, a belső utasítások és rendelkezések észrevételezése soha nem tartozott a legfőbb ügyész, illetve az ügyészi szervezet kompetenciájába. Erre semmiféle jogszabály, törvény nem hatalmazta fel a legfőbb ügyészt.
Végezetül Roszik Gábor válaszolt arra a kérdésre, hogy a lehallgatási ügy kapcsán miért a Fekete Dobozhoz fordult, s miért nem a Parlamenthez. Kifejtette: három nappal korábban Raffay Ernő ugyanebben a kérdésben a belügyminiszterhez fordult, de nem kapott kielégítő választ, sőt bebizonyosodott később, hogy a miniszteri válasz nem is felel meg a valóságnak. Azzal a megjegyzéssel pedig, hogy az iratok megsemmisítése folyik, nem látta értelmét ismét a belügyminiszterhez fordulni a plénum előtt. Ez ugyanis egyhónapos csúszást jelentett volna, s továbbra is lehallgatták volna a telefonokat, felbontották volna a postát, gyűjtötték volna az adatokat. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 15:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|