|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (4. rész)
|
A képviselők ezután egyenként szavaztak a beterjesztett módosító
indítványokról, amelyeket tételesen megvitatott előző napi ülésén a
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. Szavazás előtt az elnök
bejelentette, hogy a javaslatok elfogadásához kétharmados többségre
van szükség, ugyanis alkotmányerejű törvényjavaslatról van szó. A
húsz módosító indítvány többségét az Országgyűlés elfogadta, közülük
mindössze ötöt utasított el, ezekkel egyébként a bizottság és a
kormány sem értett egyet. Mielőtt sor kerülhetett volna a
határozathozatalra, Tóth Károly (országos lista) református püspök
jelentkezett szólásra, aki nehezményezte, hogy módosító
indítványaival nem foglalkozott a jogi bizottság. Hangoztatta:
javaslatai közül egyet feltétlenül továbbra is fenntart, nevezetesen
azt, hogy egyházat ne a javaslatban foglalt tíz személy, hanem
legkevesebb százan alapíthassanak. Az elnök szünetet rendelt el,
hogy a jogi bizottság állást foglalhasson ebben a kérdésben.
A szünetet követően Bölcsey György, a jogi bizottság elnöke
--------------
ismertette a bizottság véleményét, előrebocsátva, hogy az előző napi
ülésen is megtárgyalták ezt a javaslatot, ám akkor az indítvány két
vitatott kitétele - így az, hogy az egyházat alapítók magyarok
legyenek és nagykorúak - miatt nem tudtak állást foglalni. Az
alapítók számának kérdésével akkor a bizottság külön nem
foglalkozott. Újból áttekintve az indítványt, s figyelembe véve Tóth
Károly püspök érvelését, a bizottság úgy foglalt állást, hogy
indokolt százban megjelölni azok számát, akik egyházat alapíthatnak.
A bizottság állásfoglalásával a miniszter is egyetértett, s az
Országgyűlés is elfogadta azt.
Határozathozatal következett: az Országgyűlés a már elfogadott
módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadta a
törvényjavaslatot; egy ellenvélemény volt, 11-en tartózkodtak.
Ezután az állam és az egyházak közötti megállapodás
felülvizsgálatáról szóló határozattervezetről szavaztak a
képviselők, s nagy többséggel elfogadták azt. Eszerint az
Országgyűlés megbízza a Minisztertanácsot, hogy mindazokat a
megállapodásokat, amelyeket az állam a lelkiismereti és
vallásszabadságról szóló törvény hatályba lépése előtt az
egyházakkal kötött, velük együttműködve 1990. december 31-ig
vizsgálja felül. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 12:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|