|
|
 |
|
 |
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (27. rész)
|
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) a törvényjavaslat
----------
legfontosabb funkciói közé sorolta, hogy annak alapvető emberi jogok
szabad gyakorlását is garantálnia kell. Az állampolgári jog
deklarálása - mutatott rá - egyben a közhatalom korlátozását is
jelenti. Ennek megfelelően az államnak kell önmagát korlátoznia, s
kívánatos lenne, hogy az adományozó állam felfogása legyen végre a
múlté. A képviselőnő emlékeztetett arra, hogy a törvénytervezet
sürgősségi tárgyalását a kormány jórészt diplomáciai kapcsolataink
fejlesztésével indokolta. Rózsa Edit ennek kapcsán feltette a
kérdést: elfogadható-e az a hozzáállás, amely a külpolitika
szolgálatába állítja a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az
egyházakról alkotandó törvényt. A képviselőnő véleménye szerint a
válasz erre: nem, hiszen a tervezetnek az egyházakat, ezen keresztül
a hívő emberek sokaságát kell elsősorban szolgálnia. A képviselőnő a
törvénytervezettel kapcsolatban - egyházi vezetőkkel folytatott
konzultációi után - számos korrekciós jellegű módosító javaslatot
nyújtott be írásban. Indítványainak indoklását a tervezet részletes
vitájában kívánta kifejteni.
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja nevében felszólaló
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész kijelentette: az
------------
MDF nincs meggyőződve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló
törvény szükségességéről, s a kormány erről szóló magyarázatát is
erős fenntartásokkal fogadja. Minden felesleges szabályozás ugyanis
csorbítja az egyházak szabadságát is. A képviselő utalt arra, hogy a
hívek és egyes szervezeteik állást foglaltak abban, hogy nincs
szükség egyházi törvényre. Úgy ítélik meg, hogy valódi jogállamban
az alkotmányban biztosított lelkiismereti és vallásszabadság
elegendő. Ennek ellenére nem kívánják megakadályozni a törvény
meghozatalát, s elismerik a kormány jószándékát is ebben a
kérdésben.
A továbbiakban a törvénytervezet legfőbb pozitívumaként ítélte,
hogy az összhangban van a háromoldalú tárgyalásokon megalapozott
alkotmánymódosításnak a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint
az egyházak szabad működését garantáló rendelkezéseivel. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 17:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|