Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

A Független Kisgazdapárt programismertető országos nagygyűlése (1. rész)

1990. január 20., szombat - Az FKgP választási hadjáratának sikeres megvívása, történelmi szerepvállalásának teljesítése a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt jelenlegi legnagyobb feladata. Történelmi múltja, 1930 óta folytatott politikai harca feljogosítja az FKGP-t arra, hogy emelt fővel vegyen részt a választási küzdelemben - hangsúlyozta Vörös Vince elnök a párt szombaton megrendezett programismertető országos nagygyűlésén, a MOM művelődési házában.


Vörös Vince megnyitó beszédében kiemelte: a kisgazdapárt az
,,elnyomott, kisemmizett vidék,,, főleg a falvak és a kisvárosok
lakosságának érdekeit kívánja szolgálni. A földkérdés átfogó
rendezésével vissza akarja helyezni jogaikba mindazokat, akik
szerették és megművelték a földet.

    Még téziseinek ismertetése előtt szólalt fel Torgyán József, a
párt választási irodájának vezetője. Arról szólt, hogy a magyar
demokratizációs folyamat véghezviteléhez szükség van a szovjet
csapatok haladéktalan kivonására hazánk területéről. Kijelentette:
amennyiben a Független Kisgazdapárt kormányzó párt lesz, javasolni
fogja, hogy Magyarország lépjen ki a Varsói Szerződésből. A
továbbiakban azt fejtegette, hogy ,,addig nem tudunk jobb életet
biztosítani magunknak, amíg a bolsevikokkal el nem számolunk.,,
Ezzel kapcsolatban szükségesnek nevezte az elmúlt negyven
esztendőben felhalmozott csődtömegért felelős vezetők polgárjogi,
sőt büntetőjogi felelősségre vonását. Élesen támadta az MSZMP-t és
az MSZP-t, úgy fogalmazott, hogy mindkét párt bolsevik, és rosszabb
a fasisztáknál.

    Torgyán József szerint a Független Kisgazdapárt a választáson
sikerrel szerepelhet, mert programja ,,a legradikálisabb és
leghatékonyabb valamennyi honi párt közül,,. Ezt azzal támasztotta
alá, hogy a kisgazdák mennek a legmesszebbre a Szovjetunióval való
szakítást illetően, továbbá ők képviselik a legkeményebben a
kommunisták elszámoltatásának elképzelését, illetőleg az FKgP
programja fogalmazza meg a legkövetkezetesebben, hogy a
parasztságnak vissza kell adni a földet. Mint mondotta, a föld
visszaadása legyen az új Parlament első dolga, mert ezzel történelmi
igazságot szolgáltat a parasztságnak. (folyt. köv.)



1990. január 20., szombat 20:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Független Kisgazdapárt programismertető országos nagygyűlése (2. rész)


Torgyán József azt ígérte: amennyiben a kisgazdák földprogramját
sikerül elfogadtatni, rövid időn belül drasztikusan csökkenthetők az
élelmiszerárakat.

    A Független Kisgazdapárt, amely önmagát a keresztény értékrend
alapján álló, polgári pártnak tekinti, programjában hangsúlyozza a
magántulajdon elsődlegességét és kiáll a teljes vállalkozási
szabadság mellett. Szükségesnek tartja az adókulcsok csökkentését,
illetőleg megfelelő adó- és hitelpolitikával a gazdaságélénkítő és
új munkahelyteremtő beruházások támogatását. A program kifejti: a
költségvetés kiadási oldalán domináns tényezőnek a klasszikus állami
funkciókból következő elemeknek kell lenniük. Ilyennek tekintik az
egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szociálpolitika
finanszírozását. A Kisgazdapárt szerint az egészségügy legégetőbb
problémáit mindaddig a költségvetésből kell megoldani, amíg a
társadalombiztosítás önállló rendszere nem lesz képes gazdaságosan
működni. Teljes oktatási szabadságot szorgalmaznak, s az állami és
egyházi oktatás egyenlő állami támogatását.

    A program kulcseleme az agrárprogram, amelyben kifejtik, hogy a
földtulajdonlásban az 1947 nyarán befejeződőtt földosztásnak
megfelelő állapothoz kell visszatérni.

    A program megvitatása során sok szó esett a pártból kiváltak
által létrehozott Nemzeti Kisgazdapártból. Többen kifogásolták, hogy
szerintük a ,,szakadárok,, jelentőségükhöz képest túl nagy teret
kapnak a sajtóban és a médiákban. Volt, aki tiltakozott az ellen,
hogy a kivált csoport a kisgazda nevet viseli. Úgy vélekedett, hogy
nekik is követniük kellene az 1945 után kivált volt kisgazda
politikusok - például Barankovics vagy Sulyok - gyakorlatát, és más
nevet adni pártjuknak.

    A vitát követően a küldöttek határozatot fogadtak el. Ebben
egyebek között kifejtik, hogy a Független Kisgazdapárt, amely 60
évvel ezelőtt a kapitalista nagybirtok és kiváltságok ellen vette
fel a harcot, most a szabad választások küszöbén a kommunista
nagybirtok és a bankoligarchiák ellen indul csatába. Megerősítik,
hogy a párt a földtulajdonlás kérdését az 1947-es viszonyok alapján
kívánja megoldani. Ugyancsak célként fogalmazzák meg a szociális
piacgazdaság megteremtését, a vállalkozások élénkítését, valamint a
népnyomorító adóprés megszüntetését. (folyt. köv.)



1990. január 20., szombat 20:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Független Kisgazdapárt programismertető országos nagygyűlése (3. rész)


Az országos gyűlést követő sajtótájékoztatón Balogh György, az
FKgP alelnöke eredményesnek minősítette a tanácskozás munkáját.
Kiemelte: a vezetőség különösen fontosnak tartja, hogy a
tanácskozáson nem hangzottak el bíráló észrevételek munkájukkal
kapcsolatban.

    Kérdésekre válaszolva a párt vezetői kifejtették: az FKgP minden
egyéni választókerületben indít jelöltet. A választásokig nemhogy
koalíciót, de érdekközösséget sem kötnek más párttal. Prepeliczay
István ezzel kapcsolatban kiemelte: a négypárti szövetség csupán a
népszavazás idejére volt érvényes. A Független Kisgazdapárt nem
lekötelezettje egyetlen más hazai pártnak sem, s a választások utáni
együttműködést nagyban befolyásolja majd, hogy mennyire tudnak más
pártok azonosulni az FKgP földtulajdon-koncepiójával. Ezt azért
tartják kulcskérdésnek - mondotta Torgyán József -, mert megítélésük
szerint jelenleg a parasztság a magyar társadalom legforradalmibb
rétege. A magyar parasztság az elmúlt negyven évben tökéletes
kiszolgáltatottságban élt, élete döntő mértékben függött a falvak
hatalmasságain, s most ki akar törni az elnyomatásból. A
földtulajdonlás kérdése pedig azért is fontos - fűzte hozzá -, mert
az elkövetkező időszakban az iparban hatalmas munkaerő-felesleg
szabadul fel. Ez pedig óriási társadalmi feszültséggel fenyeget,
amit földtulajdon kérdésének megoldása csillapíthat, hiszen a
felszabaduló munkaerőnek így lesz hová mennie. Ám a kérdés
megoldásához az új földtörvény önmagában kevés, szükség lesz az új
önkormányzati törvény elfogadására, illetőleg a közbirtokosság
visszaállítására. Ily módon juthat föld azok számára is, akik az
1947-es tulajdonviszonyok visszaállításával erre nem lennének
jogosultak.

    Egy újságíró megkérdezte Torgyán Józseftől, hogy a beszédében
emllített párhuzam a bolsevikoknak titulált MSZMP, MSZP és a
fasiszták között magánvélemény vagy pártálláspont. Torgyán József
elmondta: az FKgP demokratikus párt, amelynek vezetői különböző
vitalitással nyilvánulnak meg. Ő a radikális nézeteket vallókhoz
sorolja magát, és személyes álláspontját fogalmazta meg. Az viszont
az FKgP-nek testületi véleménye, hogy nem kötnek koalíciót sem az
MSZMP-vel, sem az MSZP-vel, illetve egykori MSZMP-tag nem indulhat
képviselőjelöltként a Független Kisgazdapárt színeiben. (MTI)



1990. január 20., szombat 21:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD