|
|
|
|
Szovjet csapatok Magyarországon
|
-------------------------------
London, 1990. január 18. (BBC, Panoráma) - A forrongó kelet-európai események közepette Magyarország sem veszítette el képességét arra, hogy szenzációt keltsen. Bécsben a konvencionális katonai erő kiegyensúlyozott csökkentéséről folyó tárgyalásokon Somogyi Ferenc magyar küldött javaslatot terjesztett elő, hogy legkésőbb jövő év végéig távolítsák el a szovjet csapatokat Magyarországról. A javaslat kiterjed minden külföldi katona kivonására egész Európában. Emellett közölte, hogy Magyarország jelentős mértékben, 35 százalékkal csökkenti saját fegyveres erőinek számát. Pártos Gábor munkatársunk véleményét kértük ki erről a váratlan fordulatról, amiben az is furcsa, hogy a kétoldalú megközelítés helyett a magyar kormány egy nemzetközi fórumon kéri, vagy talán követeli a szovjet egységek kivonását.
Vajon mennyiben befolyásolta a magyar döntést az, hogy Csehszlovákia kormánya már tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok kivonásáról?
- Biztos vagyok benne, hogy a csehszlovák tárgyalások, a csehszlovák-szovjet tárgyalások a szovjet csapatok teljes kivonásáról Csehszlovákia területéről - ez a kérdés, ez az egész téma - befolyásolta a magyar kormány döntését. Így most már bátrabban tudott előrukkolni ezzel a kérelemmel, vagy talán követeléssel.
Váratlan volt a bejelentés már csak azért is, mert alig egy hónappal ezelőtt Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter még azt mondta, hogy egy teljes szovjet csapatkivonást Magyarország területéről nem lehet egy pontos, fix időponthoz rögzíteni. Most viszont arról van szó, hogy legeslegkésőbb jövő év végére vonják ki a szovjet csapatokat Magyarország területéről. (folyt.)
1990. január 18., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Szovjet csapatok Magyarországon - 1. folyt.
|
Én úgy látom, hogy ez a hirtelen változás a magyar kormány gondolkodásában egyrészt a csehszlovák példa eredménye, másrészt pedig most, hogy annyi eléggé népszerűtlen döntést kellett hozni - most utalnék az áremelésekre és egyéb problémákra - a kormány, a kormányzó szocialista párt tulajdonképpen kapkod a választások előtti időszakban, hogy valamifajta népszerűségre szert tegyen. Hát nyilvánvaló, hogy a szovjet csapatkivonás Magyarországról talán az egyik legnépszerűbb lépés lesz, de ugyanakkor attól tartok, hogy azért a kormány - talán a kormányzó párt - kicsit túl későre hagyta ezt a lépést.
- Megmozdulásokon mindig ez volt a legfélvekiejtettebb, de leghatározottabb követelés. A Szovjetunióban mozgósítást rendeltek el részben és behívják a tartalékosokat. Elképzelhető, hogy a szovjet csapatokra szükség van másutt? Azerbajdzsánban például?
- Sőt, ahogy említetted, ez a mozgósítás, a tartalékosok bevonulása ez nyilván arra utal, hogy nincs elég megfelelő csapat, legalábbis a Szovjetunió azon területein, ahol most szükség van rájuk. Tehát valamilyen módon a Szovjeunió számára is hasznos lehet, hogyha kivonja csapatait, különösen azokból az országokból - Csehszlovákia, Magyarország, gondolom Lengyelország is, Kelet-Németország persze már egy problematikusabb eset - ahol az ő jelenlétük tulajdonképpen eléggé nem népszerű dolog. Biztos vagyok benne, hogy talán több szovjet csapatra szükség van, nemcsak Azerbajdzsánban, vagy Örményországban, ahol most mégis fegyveres harcok is folynak, de tulajdonképpen az egész ilyen neuralgikusabb területeken, akár a balti köztársaságokra gondolok, de akár a Szovjetunió határára - különösen Iránnal, Afganisztánnal. (folyt.)
1990. január 18., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Szovjet csapatok Magyarországon - 2. folyt.
|
- Én még láttam - kétszer is -, amikor bejöttek a szovjet katonák, de valószínűleg sokan nem tudják, miért vannak egyáltalán szovjet csapatok Magyarországon?
- Igen, ez egy érdekes kérdés. Már csak azért is, mert most már gyakorlatilag Magyarországon 45-46 éve tartózkodnak az "ideiglenesen ott-tartózkodó" szovjet déli hadseregcsoport katonái és tisztjei. Először mint egy megszálló, majd felszabadító hadsereg katonái érkeztek oda. 1947-ben, amikor a békeszerződést megkötötték, akkor a szovjet csapatok olyan módon tartózkodtak azután is magyar területen, hogy Ausztria felé - emlékeztetnék, hogy 1955-ig négyhatalmi megszállás alatt volt Ausztria -, hogy Ausztria felé tudják a szovjet csapatokat, felszereléseket tovább szállítani.
Na most 1955-ben Ausztria visszanyerte szuverenitását, semmilyen jogi alap nem volt arra, hogy a szovjet csapatok továbbra is Magyarországon maradjanak, ennek ellenére ottmaradtak, 1956-ban a forradalmat is leverték, aztán 1957-ben a Kádár-kormány, illetve Hruscsov ráébredtek arra, hogy valami kétoldalú szerződést azért alá kellene írni ezzel kapcsolatban. Tehát meg is született ez a döntés 1957-ben és azóta vannak ott szovjet katonák azon az alapon, hogy esetleges támadást Nyugatról egyrészt megakadályozzanak, illetve visszaverjenek.
- A Bécsből kapott jelentéseinkben az áll, hogy a magyar küldött a konferencián ezt úgy kérte, hogy semmiféle előzetes megbeszélés nem volt, vagy véleménycsere nem volt a szovjet kormánnyal. Elképzelhető ez, hogy ennyire önálló lett volna a magyar politika, vagy esetleg tapintatlannak is lehet nevezni? (folyt.)
1990. január 18., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet csapatok Magyarországon - 3. folyt.
|
- Manapság elképzelhetőnek tartom, hogy a magyar kormány valóban nem folytatott előzetes megbeszéléseket a szovjet féllel. Ha ez valóban így is van, akkor viszont egy tapintatlan és mondjuk nemzetközi diplomácia területén egy eléggé furcsa megoldás, mert mégis kétoldalú megállapodásról van szó, bármennyire is azt a megállapodást nem egyenlő felek írták alá 1957-ben. Én úgy látom, hogy a magyar kormány most azért ilyen módon, azért ilyen váratlanul, ilyen tán bombasztikus módon, és azért Bécsben, egy nemzetközi találkozón rukkolt elő ezzel a kérelmével, illetve követelésével, hogy minél nagyobb nemzetközi és tulajdonképpen belföldi reakciót tudjon erre szerezni, minél nagyobb publicitást kapjon erre az új kérelemre.
- Nem tudom, hogy egyetértesz-e vele, annak ellenére, hogy ez meglepő és hogy nagy jelentőségű, de a szovjet csapatok kivonása Magyarországról most már csak idő kérdése volt.
- Igen, szerintem is így van. Már az utóbbi hónapokban is arról volt szó, hogy a magyar kormány szeretné azt, ha a szovjet csapatokat a következő évek folyamán kivonnák. Mint említettem, még a múlt hónapban is arról volt szó, hogy ezt nem szabad és nem is lehet egy pontos dátumhoz, időponthoz kötni. Most ez teljesen megváltozott. Az események olyan gyorsan mozognak - akár Csehszlovákiára utalnék, akár a Szovjetunión belül, akár Magyarországon -, hogy ennek most csak a felgyorsításáról van szó. +++
1990. január 18., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|