|
|
|
|
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának
állásfoglalása az áremelések után kialakult helyzetről (1. rész)
(OS)
|
1990. január 18., csütörtök - A független szakszervezetek értékelése szerint az év elején végrehajtott brutális áremelési hullám, hasonlóan az elmúlt 12 év év eleji kampányaihoz, nem szolgálja sem a gazdaság egyensúlyának, sem hosszabb távú működőképességének javítását, s félő, hogy az idei intézkedések egyetlen végeredménye a társadalmi feszültségek spontán kirobbanása, illetve a gazdaságban kialakult anarchisztikus állapotok további radikális romlása lesz. Az áremelések nyomán kialakult helyzetért felelős a társadalom tűrőképességeinek határaival kísérletezgető kormányzati politika, de felelős a SZOT vezetése is, mely nem kényszerítette a szociális és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő megoldásra a kormányzatot, hanem ehelyett saját maga átmentése érdekében szociális demagógiával vonta el a munkavállalók figyelmét a gazdaság lényegi kérdéseiről.
Az idei áremeléseket is csupán kétes értékű, rövid távú gazdasági szempontok vezérelték, s a munkavállók megint nem kaptak biztosítékot arra, hogy áldozatvállalásuknak értelme lesz. A terhek újabb drasztikus növelése nem járt együtt a gazdasági bürokrácia hatalmának megtörésével, a társadalom erőforrásait szipolyozó állami monopóliumok hatalmának, árfelhajtó politizálásának korlátok közé szorításával. A munkavállalók most sem kaptak elfogadható garanciákat arra, hogy az ő érdekeiket is figyelembe veszik a tulajdonrendszer átalakításakor, hogy az újabb áldozatokért cserébe nagyobb lesz a beleszólásuk akár a vállalatok döntéseibe, akár a társadalom erőforrásainak felhasználásába. Az áremelésekre olyan körülmények között került sor, melyek között egyre inkább csökken a munkahelyek biztonsága, amikor nincsenek elfogadhatóan szabályozva a kormányzat és a vállalatok foglalkoztatási kötelezettségei, nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy az utcára kerülő munkavállalók száma nem válik véglegesen tömegessé, és a kormányzat nem hajlandó megfelelő összegű erőforrást szánni a foglalkoztatási problémák kezelésére. Amikor semmi garancia sincs arra, hogy a kormány képes lesz korlátok között tartani az inflációt, és tárgyalásos úton megakadályozni az elszigetelt követelések és adminisztratív válaszok eszkalációján alapuló bér-ár spirál kialakulását. A munkavállalóknak úgy kellene elfogadni az idei áremeléseket, hogy miközben tovább csökken a nyugdíjak, a szociális juttatások reálértéke, aközben a munkavállalók béréből társadalombiztosításra levont egyre nagyobb összegeket a társadalmi ellenőrzés alól kibúvó bürokrácia használja fel. (folyt. köv.)
1990. január 18., csütörtök 16:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|