|
|
|
|
Kiürítették a szovjet katonai kórházat Esztergomban -
Visszakerült az egyház és az állam tulajdonába a műemléki épületegyüttes
|
1990. január 16., kedd - Hosszú tárgyalássorozat
eredményeként a szovjet déli hadseregcsoport kiürítette az egykori
esztergomi szeminárium és az ehhez kapcsolódó egyházi épület
helyiségeit, amelyeket a Magyar Néphadsereg közreműködésével
visszaadott tulajdonosának, az esztergomi főegyházmegyének, és az
államosított épületrészt kezelő Esztergomi Városi Tanácsnak.
A romantikus stílusban épült műemléki létesítmény 1865-től 1945-ig a katolikus egyház tulajdona, a papnövendékek szemináriuma, otthona volt. A háború után csupán a kanonoki házsort államosították, az épületegyüttes nagy része továbbra is az egyház tulajdonában maradt. 1945-től 1957-ig a Magyar Néphadsereg vette igénybe, s ezt követően rendezték be szovjet katonai kórháznak. A létesítmény egyharmada egyébként kihasználatlanul, üresen állt.
Az esztergomi Várhegy oldalából nyíló több emeletes, négyzet alakú és több szárnyból álló óriási épületegyüttes igen alapos felújításra szorul. Ezért újbóli hasznosítása nagy ráfordítást igényel, amire nincs pénz. Az egyház saját erőforrásain túl számít az állam segítségére. A városi tanács által átvett épületrész hasznosítása, további sorsa az egyház és az állam közötti megállapodástól függ. A létesítmény környékén eddig lezárva tartott két közutat hamarosan újból megnyitják. (MTI)
1990. január 15., hétfő 21:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|