|
|
 |
|
 |
Az MDF Országos Elnökségének levele Fodor Istvánnak (1. rész)
(OS)
|
1990. január 15., hétfő - A Magyar Demokrata Fórum Országos
Elnöksége az alábbi levelet juttatta el Fodor Istvánnak, az
Országgyűlés megbízott elnökének:
Tisztelt Elnök Úr
Közvetlenül Önhöz fordulunk, hogy így adjunk még nagyobb
nyomatékot annak a követelésünknek, mely szerint a belügyi botrány
teljes körű kivizsgálására, az alkotmánysértések, törvénytelenségek,
mulasztások, főképpen pedig a felelősségek teljes
összefüggésrendszerének kiderítésére haladéktalanul ellenzéki és
független képviselőkből álló parlamenti bizottságot kell
felállítani.
1. A belügyminiszter ne tájékoztassa a Parlamentet, hanem
kihallgatásra jelenjen meg a parlamenti bizottság előtt.
2. A belső elhárítás vezetői ne az árulót keressék soraikban, ne
egymás megfigyelésével, lehallgatásával foglalkozzanak, hanem
szintén kihallgatásra jelenjenek meg a parlamenti bizottság előtt.
3. A bizottságnak rendelkezésére kell bocsátani a belső
elhárítás zárolt iratanyagának egészét.
4. A miniszterelnök ne érje be elhatárolódással, hanem
kezdeményezzen tisztázó vizsgálatot kormányán belül is.
5. A Köztársaság ideiglenes elnöke ne hallgasson, hanem
nyilatkozzék arról, hogyan kíván érvényt szerezni az Alkotmánynak,
melyet október 23-án délben magasba emelt a Parlament erkélyén.
6. Az ellenzéki pártok fejezzék be a titkolódzást, mert a belső
elhárításnak, ennek a sötét évtizedekből hálószobánkig nyújtózó
szörnyetegnek a működése nem lehet titok, nem lehet intimitás, nem
lehet pártbelügy. Követeljenek parlamenti mentességet informátoraik
számára, és amikor megkapták, nevezzék meg őket, hogy őket is
kihallgatásra lehessen rendelni.
7. Azt is ki kell deríteni, milyen kapcsolatban áll a belső
elhárítás a szovjet belügyi szervekkel, és azután ezt a kapcsolatot,
amely sérti a nemzeti szuverenitást, és amely aligha következhet
törvénybe iktatott nemzetközi szerződésekből, haladéktalanul fel
kell számolni.
8. A személyi konzekvenciák levonásának, az akár azonnali
lemondásoknak nem akarjuk útját állni. De nyomatékosan felhívjuk a
figyelmet arra, hogy az ügy nem zárulhat le néhány vezető
tisztviselő lemondásának napján, hanem csakis akkor, amikor a
parlamenti bizottság nyilvánosan beszámol az ország házában
vizsgálatának eredményéről. (folyt.köv.)
1990. január 15., hétfő 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|