|
|
|
|
Közalkalmazottak szakszervezetének kongresszusa (1. rész)
|
1990. január 12., péntek - Érdekvédelem, önállóság,
szolidaritás, összefogás - ezeknek a gondolatoknak a jegyében ült
össze pénteken Budapesten a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában 22
szakszervezeti tömörülés csaknem 240 ezer tagjának képviseletében a
Közalkalmazottak Szakszervezetének XI. kongresszusa. A kétnaposra
tervezett tanácskozás feladata egy merőben új minőségű
szakszervezeti szerveződés, a Közszolgálati Szakszervezetek
Szövetsége alapjainak lerakása. Az írásos beszámolóhoz Szabó Endre,
a most megszünő szervezet főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést.
A vitában felszólalt Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának főtitkára. Utalt arra, hogy a kongresszus nehéz, rendkívül bonyolult időszakban ülésezik. A gazdaság válságos helyzetben van, s kiéleződtek a szociális feszültségek. Emellett egy sor kapkodó, végig nem gondolt, hatásaiban nem elemzett intézkedés tovább borzolja a kedélyeket. Kiéleződnek a választást megelőző politikai harcok, a pártküzdelmek miközben több politikai erő nem a saját konstruktív programjával, hanem a potenciális partner vagy ellenfél lejáratásával igyakeszik poziciót szerezni. Ebben a kényes helyzetben a szakszervezet megpróbálkozott azzal a szinte a lehetetlen feladattal: úgy alakítsa át gyökeresen saját tevékenységét, hogy közben ne rombolja szét elemeire a szakszervezeti mozgalmat. A mai szakszervezet a korábbi egypárti monolitikus intézményrendszer összes intézményétől való elszakadás útját járva igyekszik elhelyezkedni a többpárti intézményrendszerben. Hangsúlyozta, hogy meg kívánják őrizni függetlenségüket valamennyi párttól, de egyuttal kapcsolatokat kívánnak kiépíteni minden párttal, amely vállalja a munkavállalói érdekek képviseletét.
Kifejtette, hogy az Országos Koordinációs Tanács 1990-re a gazdasági és szociális problémák területén négy alapvető kérdésre irányította a figyelmet. Az értelmes gazdasági eszközökkel folytatott antiinflációs politikára, a szükségképpen kiéleződő foglalkoztatási problémák enyhítése érdekében megfelelő eszközök és pénzügyi feltételek biiztosítására, a keresetszabályozás kötöttségeinek feloldására és végül a szükséges és támogatandó tulajdonreform során a nemzeti vagyon elherdálásának megakadályozására és a minél nagyobb dolgozói tulajdonlási részvétel pénzügyi-jogi feltételeinek megteremtésére. (folyt.köv.)
1990. január 12., péntek 19:00
|
Vissza »
|
|
A Közalkalmazottak Szakszervezetének kongresszusa (2. rész)
|
A felszólaló küldöttek szinte egyöntetűen célszerünek tartották az új szövetség megalakítását. Olyan nyitott, bővíthető és bővítendő szakmai szerveződéseken alapuló szövetségben gondolkodtak, amely képes lesz a megújuló tartalmi keretek között arra, hogy a különböző sajátos munkavállalói érdekek megfogalmazása mellett, markánsan megfogalmazza és képviselje a közszolgálat érdekeit. Ehhez új arcokat sürgettek a megválasztandó vezetésben.
Hangsúlyozottan szóltak arról is, hogy tudatosítani kell a politikai szervezetekben, a pártokban, a kormányzatban, de a közvéleményben is, hogy modern társadalom nem létezik racionálisan szervezett igazgatás nélkül. Felvetették, hogy a közigazgatást nem szétverni kell, hanem olyan helyzetbe kell hozni, hogy az egyre növekvő feladatoknak maradéktalanul eleget tudjon tenni. Sürgették a közszolgálat törvényszintű szabályozást, aminek szerves része lehet a közszolgálatban dolgozók előmenetelére és bérezésére vonatkozó szabályozás is.
A kkongresszuson felolvasták Pozsgay Imre államminiszternek a küldöttekhez intézett levelét, amelyben hangsúlyozta: az állam és az állami szervek eredményes munkájához nélkülözhetetlen a közszolgálatot végzők felelősségteljes és áldozatos tevékenységének megbecsülése. Különösen fontosnak minősítette a politikai pártoktól, mozgalmaktól való függetlenségüknek és munkájuk nyilvánosságának vállalását. Rámutatott: az egész nemzet érdekeit csak olyan államapparátus képes érvényesíteni amelynek formálódásában nem a kontraszelekció és a pártoktól vagy személyektől való függés játssza a meghatározó szerepet, amelynek a feje felett nem lebeg örökké dAmoklesz kardjaként a politikai garniturák váltakozása. A rövidesen elfogadásra kerülő közszolgálati törvény lehet majd az az eszköz, amely korlátozhatja a politikusok mindennapi hatását a közszolgálatra - állapította meg befejezésül levelében az államminiszter.
A kongresszusnak a késő estébe nyúló vitája után a küldöttek szombaton folytatják munkájukat a dokumentumok elfogadásával, illetve a vezető szervek megválalsztásával. (MTI)
1990. január 12., péntek 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1078 sz. hírre
|
A mai mtib1078 sz. Közalkalmazottak Szakszervezetének kongresszusa (1. rész) című hírünk 2. bek. 2. sorában a szöveg helyesen:
...Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának elnöke... --------- (MTI)
1990. január 12., péntek 20:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|