|
|
|
|
Aczél Endre tájékoztatója (2. rész)
|
Az elnök ekkor ígérte meg, hogy meghagyja funkcióiban, s Pálfy G. Istvánnak keresnek valami más helyet a televízióban. A magánbeszélgetésen közölte azt is a főszerkesztővel - s e mondat pontos idézését kérte az újságíróktól Aczél Endre -, hogy a háttérben az államminiszter áll. ,,Pozsgay Imre azt az óhaját fejezte ki előttem (értsd: Nemeskürthy István), hogy téged (Aczél Endre) váltsalak le és nevezzem ki a Hiradó főszerkesztőjének Pálfyt, aki Pozsgay teljes bizalmát élvezi,,. Szombaton az elnök még azon a véleményen volt, hogy az óhajnak nem fog helyet és teret adni. Álláspontja hétfőre megváltozott, az elnök úgy tűnik engedett a nyomásnak. Nem lehet véletlen, hogy csupán egyetlen gyengécske érvet talált: kitartott volna Aczél Endre mellett, ha nem jelenik meg a vele készített interjú a Mai Nap vasárnapi számában, amelyben az elnökséget bírálta.
Mindez a Hiradó hétfőre összehívott főszerkesztőségi értekezletén kapott nyilvánosságot, ezt megelőzően azonban az elnökség Aczél Endrének tudomására hozta döntését. A testület előtt a főszerkesztő kérte az elnököt, hogy ismertesse Pozsgay Imre sugalmazását. Miután erre nem volt hajlandó, helyette a főszerkesztő tette meg, ezt azonban Nemeskürthy István tagadta, mondván: ,,Én ilyet neked nem mondtam. Egyébként se feszítsük a húrt tovább,,. A ,,halálos ítéletét,, ezután ismertették a szerkesztőségi értekezleten. Az elnökség állítólag egyhangúlag döntött, bár arról is hallani, hogy szavazás nem volt. Igaz ugyan, hogy a kihirdetéskor az elnökség tagjai közül senki sem tiltakozott - tette hozzá Aczél Endre.
A tájékoztatón jelenlévő újságírók több kérdést tettek fel a volt főszerkesztőnek. Válaszából egyebek között megtudhatták, hogy rendelkezési állományban maradt, eddig semmiféle papírt nem kapott. Amennyiben megkapja felmondó levelét, élni fog munkavállalói jogával: bizonyítási eljárást kér, érveket alkalmatlanságára. Nem tudja ugyanis, mi az, ami politikailag, szakmailag és erkölcsileg nála alkalmasabbá teszi az új főszerkesztőt e posztra. A visszatérés gondolatával egyelőre nem foglalkozik, nyilvánosságot és elégtételt óhajt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Hiradó kollektívája esetleg gondolt-e munkabeszüntetésre, elmondta: nem sztrájkpárti, a közönséget a belső torzsalkodások nem érdeklik. Ez lelkiismereti kérdés, amelyet nem kívánt befolyásolni. A tájékoztatón jelen lévő vezető beosztású kollégái fel- és lemondásuk indokául azt hozták fel, hogy azzal, ami és ahogyan történt, nem tudtak azonosulni. (folyt.köv.)
1990. január 12., péntek 15:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|