|
|
|
|
A kereskedelmi miniszter az áruellátásról (1. rész)
|
1990. január 11., csütörtök - Németh Miklós miniszterelnök
kérésére Beck Tamás kereskedelmi miniszter jelentést készített az
1990. január 8-ai élelmiszerár-emeléseket megelőző ellátási
helyzetről - erről tájékoztatták az MTI-t a Kereskedelmi
Minisztériumban.
A jelentés leszögezi, hogy az áremelés alakulásában a KEM-nek nem volt szerepe, sőt a most életbe lépő szabad árak bevezetését a tárca nem javasolta. A problémát nem az áremelést megelőző egy-két nap kínálati hiányosságaiban, hanem az áremelés rendszerében kell keresni, vagyis abban, hogy az ár meghatározója nem az árhatóság, hanem a MÉM. Bekövetkezhet egyébként olyan helyzet is, hogy a magas árak miatt készletek halmozódnak fel, jelentős károkat okozva ezzel a kereskedelemben.
A jelentés megállapítja: az alapvető élelmiszerek forgalma tavaly, az első félévben a tervezettnek megfelelően alakult, a második félévben azonban a felgyorsult politikai változások, a népgazdaság romló helyzetéről megjelent publikációk, elemzések, az áremelések előzetes bejelentése fokozták a lakosság bizonytalanságát. Mindezek következtében jelentősen nőtt az élelmiszeripari termékek iránt a kereslet. 1989. I-III. negyedévében a hús- és húskészítmények forgalma 14 százalékkal, a tej- és tejtermékeké 29 százalékkal, a zsiradékoké 25 százalékkal, a liszté 22 százalékkal, a cukoré 26 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
A kereskedelmi tárca rendszeresen figyelemmel kíséri az ellátási helyezet alakulását az alapvető élelmiszerekből, és igyekszik megelőzni a zavarok kialakulását. Ilyen gond először a sertéshúsnál jelentkezett; a nagymértékben megnövekedett bevásárlóturizmus, valamint a háztartások hűtőkapacitásának bővülése ugyanis növelte a hús iránti keresletet. Ezt a gondot az árualapok átcsoportosításával - egyebek közt az export visszafogásával - sikerült enyhíteni. A későbbiekben a hús mellett egyéb alapvető élelmiszerekből is csökkent a kereskedelmi készlet. Az év végi ünnepi ellátására való zavartalan felkészülés érdekében a Kereskedelmi Minisztérium a kormánynál kezdeményezte az alapvető élelmiszerek magánexportjának korlátozását. A rendelkezés - mint ismeretes - november 25-ével lépett hatályba. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 16:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|