|
|
|
|
Pozsgay Imre nem szólhat bele a rádiót és a televíziót érintő
érdemleges kérdésekbe (1. rész)
|
1990. január 11., csütörtök - Az utóbbi napokban több
szervezet is a nyilvánosság előtt adott hangot a tévé és a rádió
felügyelő bizottságának összetételét, illetve Pozsgay Imre e nemzeti
médiákat felügyelő szerepét érintő kifogásainak. Szilvásy György, a
felügyelő bizottság titkára is kérte az MTI-t, hogy kifejthesse
ezzel kapcsolatos álláspontját.
Mindenekelőtt leszögezte: véleménye szerint az okozza a nézeteltéréseket, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletéről szóló (tavaly novemberi) rendelet módosítása nem eléggé közérhetően jelent meg a lapokban, így sokak számára nem volt egyértelmű, miben is áll a rendelet-módosítás lényege. Világossá kell tehát tenni - mondotta -, hogy a tévé és a rádió felügyeletét továbbra is a Minisztertanács gyakorolja részben közvetlenül, részben a felügyelő bizottságon, illetve az államminiszteren keresztül. A korábbiakban az összes jogkör a felügyelő bizottság kezében összpontosult, ám a mostani rendelet-módosítás - a pártokkal kötött kompromisszumos megállapodás eredményeként - megosztja a jogköröket.
A Minisztertanács közvetlenül, testületileg gyakorolja a kinevezési jogkört, ebben a kérdésben tehát a felügyelő bizottságnak nincs döntési joga, legfeljebb javaslatokat tehet. A bizottság legfőbb feladata az, hogy ügyeljen e két médián belül a pártatlanság és esélyegyenlőség elvének érvényesítésére, valamint hogy a választási kampány idején a pártokat érintő kérdésekkel foglalkozzék. Az államminiszter, jelen esetben Pozsgay Imre, kizárólag szervezeti, működési ügyekben felügyeli a rádiót és a televíziót, semmiféle beleszólási joga nincs személyi kérdésekbe, és nem tartozik, nem tartozhat hatáskörébe az sem, hogy a választásokkal összefüggő feladatokat irányítsa, befolyásolja. A bizottság és az államminiszter között nincs szervezeti kapcsolat, így alá- és fölérendeltségi viszony sem. A felügyelő bizottság tagjait nem az államminiszter nevezi ki, sőt ebben javaslattevő szerepe sincsen, ezt a jogkört a miniszterelnök gyakorolja az egyes pártok, társadalmi szervezetek jelölése alapján. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 16:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre nem szólhat bele a rádiót és a televíziót érintő
érdemleges kérdésekbe (2. rész)
|
Mint köztudomású - folytatta Szilvásy György -, a felügyelő bizottság tagjait az Ellenzéki Kerekasztal pártjainak jórésze, a korábbi Harmadik Oldal jelentősebb szervezetei, az MSZP, valamint néhány társadalmi szervezet delegálta - a kormány felkérésére. Az SZDSZ, a Fidesz és az SZDP azonban - mivel nem értenek egyet azzal, hogy pártok felügyeljék a rádiót és a tévét - mind a mai napig nem delegált senkit, ám továbbra is nyitva áll előttük a bizottság. E testület tagjai közül egyébként csak két személyt nevezett ki közvetlenül, ajánlás nélkül a miniszterelnök, a többieket önállóan jelölték ki az érintett szervezetek. A bizottság munkájában fontos alapelv, hogy a tagok kinevezésüket követően már nem az őket ajánló pártoknak, hanem a Minisztertanácsnak, illetve saját lelkiismeretüknek tartoznak felelősséggel. Az azonban természetesen előfordul, hogy a többségi szava zás alapján kialakított döntések nem egyformán kedvezőek a különböző pártoknak, szervezeteknek.
A napokban létrehozott televízió elnökséggel kapcsolatban Szilvásy György elmondta, hogy ezt a belső szakmai irányító testületet - a felügyelő bizottság javaslatára - a Minisztertanács nevezte ki. Minden szakmai, műsorpolitikai, személyi kérdésben az elnökség dönt, a kormány és a felügyelő bizottság ezekbe a döntésekbe nem avatkozik be, tehát nincs szó arról, hogy cenzúráznák a tévé munkáját. (MTI)
1990. január 11., csütörtök 16:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|