|
|
|
|
Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (2. rész) Ezzel
lehetetlenné tette a kölcsönös érdekek figyelembe vételét
|
szolgáló párbeszédet, a racionális kompromisszumokat tartalmazó megegyezést.
Az OKT érthetetlennek, felelőtlennek és elfogadhatatlannak tartja a kormányzat magatartását. Véleménye szerint reális a veszély arra, hogy a felhalmozódott feszültségek a szükségesnél nagyobb gazdasági veszteségeket idéznek elő. A tagság életkörülményeit ért durva támadással szembeni eltökélt harc megindítása kötelessége az OKT-nak - hangoztatja az állásfoglalás -, márcsak azért is, mert számításai szerint ez év elejére a létminimum egy főre vetítve eléri a 4700 forintot, a társadalmi minimumé pedig az 5700 forintot. A megélhetési költségek az elmúlt évhez viszonyítva fejenként 800-1000 forinttal emelkednek. Mindezek alapján az OKT javasolja, hogy a minimális munkabéreket január 1-jei hatállyal 1100 forinttal, 5100 forintra emeljék. Javasolják továbbá, hogy azon vállalatoknál, ahol a bérek növekedése nem haladja meg a 10 százalékot, a béremelés mentesüljön a kereseti adó alól. Szükségesnek tartják a nyugdíjak, illetve a nyugdíjszerű ellátások, a társadalombiztosítási minimumok, a családi pótlék, valamint a gyes jövedelempótléka további 200 forintos emelését, továbbá néhány alapvető élelmiszer árának mérséklését, és ezen árak rögzítését. Támogatják a vasas szövetség elnökségének felhívását, miszerint a vállalati, intézményi, ágazati szakszervezetek haladéktalanul kezdjenek bértárgyalásokat a munkáltatókkal 1990. január 1-jétől érvényes 10 százalékos, de legalább havi 500 forintos általános béremelés végrehajtásáról.
Az OKT követeli, hogy haladéktalanul hozzák létre a valódi, előzetes diktátumok nélküli érdekegyeztetés fórumait a kialakult árviszonyok felülvizsgálatára, az áremelések szociális következményeinek feltérképezésére, az árak további emelkedését meggátló antiinflációs csomagterv kidolgozására. Amennyiben nem sikerül megegyezni a kormánnyal a szakszervezeti követeléseket illetően, úgy az OKT legkésőbb január 22-ig dönt arról, milyen további lépéseket tart szükségesnek.
A vitában egyébként szóba került, hogy egyes, fizetési nehézségekkel küzdő vállalatok részére a számlavezető bankok megtagadták a munkabér-hitel folyósítását. A tanács állásfoglalásában leszögezte: megengedhetetlen, hogy a dolgozók ne jussanak hozzá járandóságukhoz, így tehát sürgős jogi megoldást kell találni.
A továbbiakban a március 25-i országgyűlési képviselői választások rendszeréről, valamint a szakszervezetek képviselőjelöltjeinek megválasztásáról zárt ülésen tanácskozott az OÉT. (folyt. köv.)
1990. január 10., szerda 16:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|