|
|
 |
|
 |
Szakszervezeti állásfoglalás az áremelésekről (1. rész)
|
1990. január 10., szerda - Sztrájk, tömegdemonstráció,
népszavazás - ezek a szavak sűrűn ismétlődtek a Szakszervezetek
Országos Koordinációs Tanácsa (OKT) szerdai ülésén, amelyet egyebek
között azért hívtak össze, hogy állásfoglalást alakítson ki a
fogyasztói árak emeléséről, a szakszervezetek feladatairól.
A Nagy Sándor elnökletével zajló vitában sokan ostorozták a
kormány gazdaságpolitikáját. Egyes vélemények szerint a sorozatban
hozott rossz döntések bizonyítják, hogy a jelenlegi kormány nem ura
a helyzetnek. Volt, aki azt követelte: a legszélesebb nyilvánosság
előtt adjon választ a Minisztertanács elnöke a lakosságot sújtó
intézkedéseket vitató kérdésekre. Mások szükségesnek tartották, hogy
olyan országos demonstrációt szervezzenek a szakszervezetek,
amelyben megmutatkozik a tagság ereje. A vitában az is felmerült:
egyre inkább tapasztalható, hogy megrendül a tagság bizalma a
szakszervezetekben, sokan úgy vélik, a rossz döntések azért
születtek, mert a szakszervezetek nem képviselték elég jól a
dolgozók érdekeit. Számosan azért fordítanak hátat a
tömegmozgalomnak, mert hovatovább a tagdíjra fordított pénz a napi
megélhetéshez kell. Ezzel kapcsolatban volt, aki feltette a szónoki
kérdést: mit tesz, mit tehet a kormány, ha az emberek tömegesen nem
fizetnek lakbért, közüzemi díjat.
Az OKT egyik tagja azzal a javaslattal állt elő, hogy a
szakszervezetek kezdeményezzenek népszavazást, s ily módon próbálják
kikényszeríteni követeléseiket. Nagy Sándor annak a véleményének
adott hangot, hogy indulatos, meggondolatlan lépéseket nem szabad
tenni. A jelenlegi helyzetben adottak a kedvezőtlen feltételek, a
kormány sem képes csodákra.
A hosszas vita után közösen kialakított állásfoglalásban a
tanács a szakszervezeti tagság nevében felháborodását fejezte ki az
év elején végérehajtott fogyasztói áremelések összetétele, mértéke,
valamint az intézkedések előkészítésének módja miatt. Az
állásfoglalás szerint a mostani példátlan áremelési hullám
rászabadítása a védtelen fogyasztókra egyoldalúan - az
államigazgatási körön belüli egyeztetésekre korlátozódva - történt.
A kormány nem mérte fel előzetesen a kialakult helyzet szociális
összefüggéseit, és nem adott módot arra sem, hogy az
érdekképviseleti szervek betöltsék társadalmi szerepüket.
(folyt.köv.)
1990. január 10., szerda 16:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|