|
|
|
|
Ujjászületnek a szerzetesrendek (1.rész)
|
1990. január 9., kedd - Újjászületnek a szerzetesrendek. A
működésüket felfüggesztő 1950. évi elnöki tanácsi rendelet hatályon
kívül helyezése, tehát tavaly június óta, 58 női, illetve férfi
szerzetesközösség szerveződött újjá, s kapta meg a Művelődési
Minisztérium egyházi főosztályától a legális működéshez szükséges
jogi bejegyzést.
Takács Nándor székesfehérvári segédpüspök, a rendek újjászervezésével és a munka koordinálásával megbízott püspöki referens az MTI tudósítójának elmondta, hogy 1950 előtt Magyarországon 23 férfi és 42 női szerzetesrend működött, 12-13 ezer taggal. A működésüket felfüggesztő rendeletet követően csupán a bencések, a piaristák, a ferencesek és a szegedi iskolanővérek kaptak igen korlátozott lehetőséget hagyományos oktató-nevelő munkájuk folytatására. A kolostorokat, zárdákat nagyobbrészt államosították, a szerzetesek közösségi életét lehetetlenné tették, tíltották, büntették. Végzettségüknél, tudásuknál jóval alcsonyabb szintü munkára kényszerítették őket, s ezzel tízezernél több pedagógustól, tudós szakembertől, jól képzett ápolónővértől fosztották meg az országot. Utánpótlás nevelésére természetesen csak a legálisan működő közösségekben volt, nagyon mérsékelt lehetőség.
A helyzet - az állam és az egyház közeledésével - csupán az utóbbi néhány évben enyhült, az elvi akadályok pedig tavaly hárultak el a szerzetesrendek újjá szervezése elől. Júniusban hatályon kívül helyezték az Elnöki Tanács felfüggesztő rendeletét, létrehozták - minisztériumi, egyházi, illetve világi szakemberekből - az újjáalakuló rendek bejegyzésére szolgáló egyházi főosztályt, s megkezdődött a hajdani szerzetesközösségek még élő tagjainak, elöljáróinak felkutatása. Ez a munka gyorsan eredménnyel járt, s jelenleg már a vége felé közeledik a rendek jogi bejegyzése is. Szinte valamennyi, hajdan működő szerzetesközösség életre kelt, újjászerveződik, sőt olyanok is bejelentették működési szándékukat, amelyeknek korábban nem volt nálunk szerzetesrendje. Így például szeretnének nálunk dolgozni a Marista testvérek és a Notre Dame de Sion nővérek.(folyt.köv.)
1990. január 8., hétfő 22:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Újjászületnek a szerzetesrendek (2.rész)
|
A rendek működésének újrakezdését nagy társadalmi várakozás előzi meg - tőlük várják többek között a pedagógus és kórházi nővérhiány enyhülését -, de a munkát még csak néhány közösség tudta megkezdeni. Hiányoznak ugyanis a közösségi élethez, a rendi központok kialakításához, a képzés megindításához szükséges közösségi épületek. A csaknem ezer államosított hajdani zárda és kolostor többségében világi intézmények dolgoznak, s azok elhelyezéséről a mai gazdasági helyzetben igen nehéz gondoskodni. A volt egyházi épületek térítésmentes visszaszolgáltatásáról ugyan már született megállapodás, de még nincs kész az arról szóló jogszabály. Annak első tervezetét ugyanis az egyház - hibás alapkoncepciója miatt - nem fogadta el. Átdolgozása folyamatban van az Igazságügyi Minisztériumban. A jogszabály hiányában pedig a közép- és alsófoku közigazgatás nem tud lépéseket tenni a volt egyházi épületek visszaszolgáltatására. Budapesten már visszakapták a hajdani kolostorukat a férfi Karmelita rend tagjai, de a vidéki városokban hasonlóra egyelőre nincs példa. Egyes szerzetes közösségeknek felajánlottak a hajdani pártvagyonhoz tartozó épületeket is, de azokat - érthetően - nem kívánják igénybe venni.
Takács Nándor püspöki referens tájékoztatása szerint néhány helyen már megkezdték, illetve a közeljövőben megkezdik tevékenységüket az első újjáalakult szerzetes közösségek. Érden már szeptemberben két első osztályt indítanak a Keresztes nővérek, a budapesti ORFI kórház egyes osztályain hamarosan munkába állnak az Irgalmas nővérek, Pécsett pedig külön épületet is biztosítottak már a hamarosan dolgozni kezdő Kedves nővéreknek. Az igények már most jóval nagyobbak annál, mint amit a szerzetesrendek jelenleg kielégíteni képesek, tagjaik többsége ugyanis idős, fáradt ember, akit alaposan megviseltek az utóbbi évtizedek viszontagságai. De az elhelyezési gondok megoldása után nyomban megkezdődik az utánpótlás képzése, és várhatóan 6-7 év múlva már eleget tudnak tenni a velük szemben támasztott elvárások egy részének. A szerzetesek nemcsak a hagyományos tevékenységeket kivánják folytatni, megkezdik a drogosok, az alkoholisták, a társadalom perifériájára szorultak istápolását. Tervezik egy olyan vasútmisszió kiálakítását, amely a nagyobb állomásokon átmeneti szállást, szerény étkeztetést nyújt majd a rászorulóknak, a hajléktalanoknak, az otthon nélkülieknek. Foglalkozni kívánnak a leányanyákkal, nevelőintézeteket akarnak működtetni, eljárnak majd a börtönökbe, büntetésvégrehajtási intézetekbe is, lelki vigaszt nyújtva, nevelve az elítélteket. (MTI)
1990. január 8., hétfő 22:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|