Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Ujjászületnek a szerzetesrendek (1.rész)

1990. január 9., kedd - Újjászületnek a szerzetesrendek. A működésüket felfüggesztő 1950. évi elnöki tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése, tehát tavaly június óta, 58 női, illetve férfi szerzetesközösség szerveződött újjá, s kapta meg a Művelődési Minisztérium egyházi főosztályától a legális működéshez szükséges jogi bejegyzést.


Takács Nándor székesfehérvári segédpüspök, a rendek
újjászervezésével és a munka koordinálásával megbízott püspöki
referens az MTI tudósítójának elmondta, hogy 1950 előtt
Magyarországon 23 férfi és 42 női szerzetesrend működött, 12-13 ezer
taggal. A működésüket felfüggesztő rendeletet követően csupán a
bencések, a piaristák, a ferencesek és a szegedi iskolanővérek
kaptak igen korlátozott lehetőséget hagyományos oktató-nevelő
munkájuk folytatására. A kolostorokat, zárdákat nagyobbrészt
államosították, a szerzetesek közösségi életét lehetetlenné tették,
tíltották, büntették. Végzettségüknél, tudásuknál jóval alcsonyabb
szintü munkára kényszerítették őket, s ezzel tízezernél több
pedagógustól, tudós szakembertől, jól képzett ápolónővértől
fosztották meg az országot. Utánpótlás nevelésére természetesen csak
a legálisan működő közösségekben volt, nagyon mérsékelt lehetőség.

    A helyzet - az állam és az egyház közeledésével - csupán az
utóbbi néhány évben enyhült, az elvi akadályok pedig tavaly hárultak
el a szerzetesrendek újjá szervezése elől. Júniusban hatályon kívül
helyezték az Elnöki Tanács felfüggesztő rendeletét, létrehozták -
minisztériumi, egyházi, illetve világi szakemberekből - az
újjáalakuló rendek bejegyzésére szolgáló egyházi főosztályt, s
megkezdődött a hajdani szerzetesközösségek még élő tagjainak,
elöljáróinak felkutatása. Ez a munka gyorsan eredménnyel járt, s
jelenleg már a vége felé közeledik a rendek jogi bejegyzése is.
Szinte valamennyi, hajdan működő szerzetesközösség életre kelt,
újjászerveződik, sőt olyanok is bejelentették működési szándékukat,
amelyeknek korábban nem volt nálunk szerzetesrendje. Így például
szeretnének nálunk dolgozni a Marista testvérek és a Notre Dame de
Sion nővérek.(folyt.köv.)



1990. január 8., hétfő 22:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Újjászületnek a szerzetesrendek (2.rész)


A rendek működésének újrakezdését nagy társadalmi várakozás
előzi meg - tőlük várják többek között a pedagógus és kórházi
nővérhiány enyhülését -, de a munkát még csak néhány közösség tudta
megkezdeni. Hiányoznak ugyanis a közösségi élethez, a rendi
központok kialakításához, a képzés megindításához szükséges
közösségi épületek. A csaknem ezer államosított hajdani zárda és
kolostor többségében világi intézmények dolgoznak, s azok
elhelyezéséről a mai gazdasági helyzetben igen nehéz gondoskodni. A
volt egyházi épületek térítésmentes visszaszolgáltatásáról ugyan már
született megállapodás, de még nincs kész az arról szóló jogszabály.
Annak első tervezetét ugyanis az egyház - hibás alapkoncepciója
miatt - nem fogadta el. Átdolgozása folyamatban van az
Igazságügyi Minisztériumban. A jogszabály hiányában pedig a közép- és
alsófoku közigazgatás nem tud lépéseket tenni a volt egyházi
épületek visszaszolgáltatására. Budapesten már visszakapták a
hajdani kolostorukat a férfi Karmelita rend tagjai, de a vidéki
városokban hasonlóra egyelőre nincs példa. Egyes szerzetes
közösségeknek felajánlottak a hajdani pártvagyonhoz tartozó
épületeket is, de azokat - érthetően - nem kívánják igénybe venni.

    Takács Nándor püspöki referens tájékoztatása szerint néhány
helyen már megkezdték, illetve a közeljövőben megkezdik
tevékenységüket az első újjáalakult szerzetes közösségek. Érden már
szeptemberben két első osztályt indítanak a Keresztes nővérek, a
budapesti ORFI kórház egyes osztályain hamarosan munkába állnak az
Irgalmas nővérek, Pécsett pedig külön épületet is biztosítottak már
a hamarosan dolgozni kezdő Kedves nővéreknek. Az igények már most
jóval nagyobbak annál, mint amit a szerzetesrendek jelenleg
kielégíteni képesek, tagjaik többsége ugyanis idős, fáradt ember,
akit alaposan megviseltek az utóbbi évtizedek viszontagságai. De az
elhelyezési gondok megoldása után nyomban megkezdődik az utánpótlás
képzése, és várhatóan 6-7 év múlva már eleget tudnak tenni a velük
szemben támasztott elvárások egy részének. A szerzetesek nemcsak a
hagyományos tevékenységeket kivánják folytatni, megkezdik a
drogosok, az alkoholisták, a társadalom perifériájára szorultak
istápolását. Tervezik egy olyan vasútmisszió kiálakítását, amely a
nagyobb állomásokon átmeneti szállást, szerény étkeztetést nyújt
majd a rászorulóknak, a hajléktalanoknak, az otthon nélkülieknek.
Foglalkozni kívánnak a leányanyákkal, nevelőintézeteket akarnak
működtetni, eljárnak majd a börtönökbe, büntetésvégrehajtási
intézetekbe is, lelki vigaszt nyújtva, nevelve az elítélteket. (MTI)



1990. január 8., hétfő 22:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD