Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott az MSZP Országos Választmánya (1. rész)
1990. január 6., szombat - Az MSZP eddigi tevékenységét, az elmúlt év októberében tartott kongresszusa óta megtett útját értékelte szombaton Budapesten a Magyar Szocialista Párt 0rszágos Választmánya a párt országos központjában. A jelenleg 111 tagú testület zárt ajtók mögött tanácskozott, a részletekről a délutáni órákban tájékoztatták a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit. A létrehozása óta először összeülő országos választmány munkájában tanácskozási joggal részt vettek az MSZP agrár-, értelmiségi- és vállalkozói tagozatának képviselői, illetve a szerveződőben lévő tagozatok küldöttei. A sajtótájékoztatón Polgár Viktor, az MSZP szóvivője elöljáróban elmondta, hogy a 111 tag közül 104-en voltak jelen a tanácskozáson. A bevezető referátumot Nyers Rezső, az MSZP és az Országos Választmány elnöke tartotta, a választás stratégiai alapkérdéseit Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja terjesztette elő, aki egyben a párt választási tevékenységét koordináló grémium vezetője is. Nyers Rezső a választmány munkáját értékelve hangoztatta: az ülést rövid, tárgyszerű, élénk vita jellemezte. A választmány megállapíthatta, hogy az októberi kongresszus óta a belpolitikai folyamatok kedvező irányt vettek, békésen ment végbe a Magyar Köztársaság megalapítása, s a sarkalatos törvények megalkotása. A párt újjáalakítását bizonytalanság jellemezte, helyenként válságos belső állapotok közepette kezdődött a szervezés, ezen azonban sikerült változtatni. A testület véleménye szerint a Kelet-Közép-Európában végbement változások új helyzetet teremtettek az ország és az MSZP számára is. A párt szerveződése tehát másként alakult, mint ahogy azt a kongresszuson elképzelték. A választmány álláspontja szerint azonban a helyzetet nem szabad ,,MSZMP-s tudattal,, értékelni, mert így akár kudarcnak is nevezhető a jelenlegi 50 ezres létszám. Nyers Rezső kifejezte meggyőződését, hogy a párt megerősödhet, de máris a magyar demokrácia jelentős tényezője. Pozsgay Imre a választással összefüggő kérdésekről szólt, s rámutatott: nem lenne jó, ha az állampolgárok a négy évtized utáni első szabad választások idején passzívan, letargiával fogadnák a döntés lehetőségét, igaz, van elég ok riadalomra , a tartózkodó magatartásra is. (folyt. köv.) 1990. január 6., szombat 19:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az MSZP Országos Választmánya (2. rész)
Véleménye szerint lármás, és nem mindig objektívnek nevezhető választási kampány kezdődhet. A nemzet érdeke azonban azt kívánja, hogy a demokratikus erők sikereket érjenek el. Ennek eredményeként döntésre képes - a törvényhozás által meghatározott -, erős kormánya legyen az országnak. Az MSZP e politikai érdekből és megfontolásból kiindulva jelentkezik a választási kampányban, mert hiszi és vallja: jelentős választási eredményei nélkül nincs semmi esélye az országnak a demokratikus fejlődésre. Hangoztatta azt is, hogy egy újabb hatalmi centrum kialakulását el kell kerülni, a hatalmi monopóliumoknak egyszer s mindenkorra véget kell vetni az országban. Szerinte az MSZP erkölcsi alapjai semmivel sem gyengébbek, mint bármely más politikai erőé. Végezetül elmondta, hogy az MSZP minden egyéni választókerületben indít saját jelöltet, illetve minden megyében saját listát állít, az országos listára pedig vonzó és megfelelő személyeket jelöl. Az MSZP vezetői a tájékoztatón több kérdést kaptak a magyar Watergate-ügy kapcsán. Nyers Rezső hangoztatta: az ügy törvényes kivizsgálását támogatják, az MSZP elhatárolja magát mindenféle törvénysértéstől, így az állampolgári szabadságjogokat sértő magatartásoktól is. A párt szükségesnek tartja a hírszerzéssel kapcsolatos mindenféle eljárási mód törvényes szabályozását, ellenőrzésének megteremtését. Pozsgay Imre visszautasította azokat a híreszteléseket, gyanúsítgatásokat, amelyek szerint az MSZP-nek bármiféle érdeke fűződött volna az ügyhöz. Horváth István belügyminiszter, aki részt vett a tanácskozáson, bár nem tagja az országos választmánynak, szintén úgy nyilatkozott a testület előtt, hogy vállalja mindenféle törvénytelenség kivizsgálását, s ebben a szellemben nyilatkozott a miniszterelnök, Németh Miklós is. A belügyminiszter lemondását kezdeményezők akciójával kapcsolatban Pozsgay Imre arra figyelmeztetett, hogy mindenkinek a jogállam formáihoz kell tartania magát, nem pedig az SZDSZ intencióihoz. Az, ha valakit megvádolnak, még nem biztos, hogy bűnös is. Horváth István lemondásának kérdése a választmány ülésén nem került szóba - tette hozzá Nyers Rezső. Az MSZP kiket tekint potenciális szövetségesének - hangzott a következő kérdés. Pozsgay Imre úgy vélekedett, hogy egyetlen párt - pontosabban egy-két párt kivételével a pártok többsége - sincs abban a helyzetben, hogy elkötelezetten nyilatkozhassék választási szövetségről, esetleges koalíciós partnerekről. (folyt. köv.) 1990. január 6., szombat 19:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott az MSZP Országos Választmánya (3. rész)
A pártoknak először választási bázisukat, szavazótáborukat kell megismerniük, hogy valódi szövetséget köthessenek. Nyers Rezső egy másik kérdésre reagálva közölte: az MSZP-ben működnek munkás- és értelmiségi tagozatok, ennek ellenére e két réteg a lehetségesnél kisebb arányban van jelen. A KGST jövőjét firtató kérdésre Nyers Rezső kifejezte meggyőződését, hogy az együttműködésben új utat kell nyitni, a tervhivatalok koordinációin alapuló együttműködés totális válságban van. Valódi piaci együttműködésre van szükség, a konvertibilis pénznek és a világpiaci értékítéletnek kell helyet kapnia a kereskedelemben. A mai kelet-közép-európai térségben szabadkereskedelmi együttműködési övezetet szükséges létrehozni, ez lehet a kiút. Nyers Rezső a személyét érintő kérdésre válaszolva elmondta: nyugdíjba ment, hogy a párt kiadásait ezáltal is csökkentsék, elnöki tisztségét, munkálkodását azonban ez nem érinti. Havonta csupán jelképes díjazásban részesül. A párt elnökének régebben volt olyan gyanúja, hogy esetleg lehallgatják a telefonját, ám ennek valódiságát soha nem kutatta. Mindig azon a véleményen volt: jobb, ha egyenesben hallják véleményét. S végül arra a kérdésre, hogy bizonyos belügyi akták lehetnek-e áruk, így válaszolt: a gondolat számára új, de semmi sem lehetetlen. (MTI) 1990. január 6., szombat 19:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »