|
|
|
|
Ülést tartott az MSZP Országos Választmánya (1. rész)
|
1990. január 6., szombat - Az MSZP eddigi tevékenységét, az
elmúlt év októberében tartott kongresszusa óta megtett útját
értékelte szombaton Budapesten a Magyar Szocialista Párt 0rszágos
Választmánya a párt országos központjában. A jelenleg 111 tagú
testület zárt ajtók mögött tanácskozott, a részletekről a délutáni
órákban tájékoztatták a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit. A
létrehozása óta először összeülő országos választmány munkájában
tanácskozási joggal részt vettek az MSZP agrár-, értelmiségi- és
vállalkozói tagozatának képviselői, illetve a szerveződőben lévő
tagozatok küldöttei.
A sajtótájékoztatón Polgár Viktor, az MSZP szóvivője elöljáróban elmondta, hogy a 111 tag közül 104-en voltak jelen a tanácskozáson. A bevezető referátumot Nyers Rezső, az MSZP és az Országos Választmány elnöke tartotta, a választás stratégiai alapkérdéseit Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja terjesztette elő, aki egyben a párt választási tevékenységét koordináló grémium vezetője is.
Nyers Rezső a választmány munkáját értékelve hangoztatta: az ülést rövid, tárgyszerű, élénk vita jellemezte. A választmány megállapíthatta, hogy az októberi kongresszus óta a belpolitikai folyamatok kedvező irányt vettek, békésen ment végbe a Magyar Köztársaság megalapítása, s a sarkalatos törvények megalkotása. A párt újjáalakítását bizonytalanság jellemezte, helyenként válságos belső állapotok közepette kezdődött a szervezés, ezen azonban sikerült változtatni. A testület véleménye szerint a Kelet-Közép-Európában végbement változások új helyzetet teremtettek az ország és az MSZP számára is. A párt szerveződése tehát másként alakult, mint ahogy azt a kongresszuson elképzelték. A választmány álláspontja szerint azonban a helyzetet nem szabad ,,MSZMP-s tudattal,, értékelni, mert így akár kudarcnak is nevezhető a jelenlegi 50 ezres létszám. Nyers Rezső kifejezte meggyőződését, hogy a párt megerősödhet, de máris a magyar demokrácia jelentős tényezője.
Pozsgay Imre a választással összefüggő kérdésekről szólt, s rámutatott: nem lenne jó, ha az állampolgárok a négy évtized utáni első szabad választások idején passzívan, letargiával fogadnák a döntés lehetőségét, igaz, van elég ok riadalomra , a tartózkodó magatartásra is. (folyt. köv.)
1990. január 6., szombat 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|