|
|
|
|
Nagy Sándor nyílt levele Németh Miklóshoz (1. rész)
(OS)
|
1990. január 5., péntek - Tisztelt Miniszterelnök Úr
Ön előtt is ismert; a szakszervezetek határozottan felemelték szavukat az elmúlt év őszén, amikor napvilágot látott az alapvető élelmiszerek szabad-ár kategóriába sorolásával kapcsolatos ,,koncepció,,. Ez nem sokkal azután történt, hogy egy teljességgel értelmetlen és szükségtelen áremelés miatt 1,5 millió ember félórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakozott, amit a kormány nemcsak figyelmen kívül hagyott, de súlyos, sértő szavakkal el is marasztalt.
Akkor az Ön közvetlen munkatársai, a kormány egyes tagjai egymással versenyeztek a szakszervezet elítélésében, megbélyegzésében, amely szerintük ,,sztálinista,, szervezetként, nem értvén és nem ismervén a ,,piac,, törvényeit, csak a saját érdekeivel törődve és saját pozícióit mentve (?) lépett fel egy ,,jelentéktelen,, áremeléssel szemben. Holott már akkor is nyilvánvaló volt, hogy az élelmiszergazdaság problémái átfogó megoldást igényelnek. Ellenkező esetben néhány hónap múlva újabb jelentős áremelésekkel kell számolni. Látható volt: a kormány ismét a kisebb ellenállást, a fogyasztái áremelést választja.
Kisebb kötetet lehetne összeállítani az akkor megjelent magyarázatokból, a szakszervezeteket elmarasztaló, kioktató eszmefuttatásokból. Lelkes szószólónak bizonyult a tömegtájékoztatás néhány nagy befolyású szerkesztősége is, mindenekelőtt a televízióban. A fő kommentátorok - olykor a tárgyi ismeretek és a hozzáértés minimumát is nélkülözve - siettek a kormány segítségére: súlykolták a közvéleménybe, hogy a reformok fő ellenségei azok a szakszervezetek, amelyek az elszabaduló infláció veszélyére munkabeszüntetéssel figyelmeztettek.
Csodák csodája, az akkor hangoskodók most sokkal csendesebbek. Hallgatnak a hétfőtől esedékes, egészen elképesztő áremelések hátteréről. Ellenkező esetben végre el kellene magyarázniuk, hogy miért árusítják az 5 forintért megtermelt búzából készült kenyeret 18 forintért a boltokban. Miért kell valamennyiünknek megfizetnünk, hogy az ország egyik végén létrehozott ésszerütlenül nagy vágóhídhoz az ország másik végéből szállítják az élőállatot. El kellene magyarázniuk, hogy miféle kormányzati irányítás az, amely lehetővé teszi, hogy az olcsón felvásárolt húst exportáló külkereskedelmi vállalatok csaknem dupla áron értékesítenek, sőt ehhez az adófizetők pénzén még több milliárdos támogatást is kapnak. Mint ahogy azt is meg kellene magyarázniuk, hogy miért a fogyasztónak kell az eredendően is az ő zsebére gazdaságossá tett export következtében kialakuló belföldi áruhiány árát is ismételten megfizetnie. (folyt.köv.)
1990. január 5., péntek 19:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|