Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságnak ülése


1990. január 5., péntek - Az Országgyűlés felhatalmazza a
Minisztertanácsot, hogy a szovjet kormánnyal folytatott
tárgyalásokon - a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal
összefüggésben - szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet
csapatok mielőbbi kivonását, lehetőség szerint már 1990. december
31-ig. A teljes csapatkivonásról folyó tárgyalásokról a kormány - a
diplomáciai normák megtartásával - tájékoztassa a közvéleményt. Az
Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága pénteki együttes
ülésén nagy szavazattöbbséggel így öntötte végső formába Sebők János
Veszprém megyei képviselő határozat-tervezetét. A nyugalmazott
tábornok eredeti határozat-tervezete arra utasította volna a
kormányt, hogy a Szovjetunióval folytatott kétoldalú tárgyalásokon
kategorikusan 1990. december 31-ét jelöljék meg a teljes
csapatkivonások végső határidejének. A hosszas vita eredményeként
megszövegezett kompromisszumos változattal végül az előterjesztő
képviselő is egyetértett. A tervezet határozati erőre emelése az
Országgyűlés plénumára vár.

    Ugyancsak nagy szavazataránnyal hagyta jóvá a két testület Sebők
Jánosnak azt a tervezetét, amely kimondja: az Országgyűlés a Varsói
Szerződés Politikai Tanácskozó testületébe a Magyar Köztársaság
meghatalmazottjaként kijelöli a köztársaság elnökét, helyettesének
pedig a Minisztertanács elnökét. A meghatalmazott a Magyar
Köztársaság nevében nyilatkozatot, szerződést írhat alá, vagy
szerződést módosíthat. Az aláírt szerződés azonban csak akkor lép
hatályba, ha azt az Országgyűlés törvényben megerősítette. (MTI)



1990. január 5., péntek 13:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságnak ülése (1. rész)

1990. január 5., péntek - Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a szovjet kormánnyal folytatott tárgyalásokon - a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal összefüggésben - szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok mielőbbi kivonását, lehetőség szerint már 1990. december 31-ig. A teljes csapatkivonásról folyó tárgyalásokról a kormány - a diplomáciai normák megtartásával - tájékoztassa a közvéleményt Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága pénteki együttes ülésén nagy szavazattöbbséggel így öntötte végső formába Sebők János Veszprém megyei képviselő határozat-tervezetét.


A nyugalmazott tábornok eredeti határozat-tervezete arra
utasította volna a kormányt, hogy a Szovjetunióval folytatott
kétoldalú tárgyalásokon kategorikusan 1990. december 31-ét jelöljék
meg a teljes csapatkivonások végső határidejének. Ez a ,,nyers,,
változat élénk disputát váltott ki a jelenlévő honatyák, illetve a
kormány meghívott képviselői körében. Ugyan a felszólalók
egyöntetűen osztották azt a vélekedést, miszerint a szovjet csapatok
kivonása nem stratégiai kérdés - mint azt Matvej Burlakov
vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka nyilatkozta a
napokban -, lényegileg nem módosítaná a kontinensen kialakult
erőegyensúlyt. Vita támadt azonban a képviselők között a teljes
kivonás ütemezésével kapcsolatban. Többen figyelmeztettek arra, hogy
az év végi határidő kijelölése egyfajta ultimátummal érne fel.
Egyébként is, a kérdés nem szakítható el az európai hagyományos
fegyveres erőkről folyó bécsi tárgyalások alakulásától. A két
testület tagjainak többsége végül elfogadta ezt az érvelést, és
Réger Antalnak, a külügyi bizottság titkárának javaslata nyomán a
kompromisszumos változatot hagyta jóvá. Ezzel a ,,finomított,,
tervezettel egyébként az előterjesztő képviselő maga is egyetértett.
A tervezet határozati erőre emelése most már az Országgyűlés
plénumára vár.

    Ugyancsak nagy szavazataránnyal hagyta jóvá a két testület Sebők
Jánosnak azt a tervezetét, amely kimondja: az Országgyűlés a Varsói
Szerződés Politikai Tanácskozó testületébe a Magyar Köztársaság
meghatalmazottjaként kijelöli a köztársaság elnökét, helyettesének
pedig a Minisztertanács elnökét. (folyt.köv.)



1990. január 5., péntek 15:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságnak ülése (2. rész)


A Politikai Tanácskozó Testület ülésére a magyar küldöttség
tagjait és a szükséges létszámú szakértői gárdát a meghatalmazott
jelöli ki. A meghatalmazott a Magyar Köztársaság nevében
nyilatkozatot, szerződést írhat alá, vagy szerződést módosíthat. Az
aláírt szerződések azonban csak akkor léphetnek hatályba, ha az
Országgyűlés törvényben megrősítette azokat.

    A tervezet indoklásaként Sebők János emlékeztetett arra, hogy az
Országgyűlés - mint a legfelsőbb államhatalmi szerv - mind a mai
napig nem jelölte ki meghatalmazottját a VSZ-testületbe. A legtöbb
esetben eddig e jogot az MSZMP első titkára, illetve főtitkára
gyakorolta. A magyar küldöttség tagjait az MSZMP Politikai
Bizottsága jelölte ki. Ez a gyakorlat - amely egyetlen párt
monopóliumává teszi a kijelölés jogát - ma már elfogadhatatlan -
szögezte le a képviselő. (MTI)



1990. január 5., péntek 15:07


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD