|
|
|
|
Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságnak ülése (1.
rész)
|
1990. január 5., péntek - Az Országgyűlés felhatalmazza a
Minisztertanácsot, hogy a szovjet kormánnyal folytatott
tárgyalásokon - a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal
összefüggésben - szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet
csapatok mielőbbi kivonását, lehetőség szerint már 1990. december
31-ig. A teljes csapatkivonásról folyó tárgyalásokról a kormány - a
diplomáciai normák megtartásával - tájékoztassa a közvéleményt
Az
Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága pénteki együttes
ülésén nagy szavazattöbbséggel így öntötte végső formába Sebők János
Veszprém megyei képviselő határozat-tervezetét.
A nyugalmazott tábornok eredeti határozat-tervezete arra utasította volna a kormányt, hogy a Szovjetunióval folytatott kétoldalú tárgyalásokon kategorikusan 1990. december 31-ét jelöljék meg a teljes csapatkivonások végső határidejének. Ez a ,,nyers,, változat élénk disputát váltott ki a jelenlévő honatyák, illetve a kormány meghívott képviselői körében. Ugyan a felszólalók egyöntetűen osztották azt a vélekedést, miszerint a szovjet csapatok kivonása nem stratégiai kérdés - mint azt Matvej Burlakov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka nyilatkozta a napokban -, lényegileg nem módosítaná a kontinensen kialakult erőegyensúlyt. Vita támadt azonban a képviselők között a teljes kivonás ütemezésével kapcsolatban. Többen figyelmeztettek arra, hogy az év végi határidő kijelölése egyfajta ultimátummal érne fel. Egyébként is, a kérdés nem szakítható el az európai hagyományos fegyveres erőkről folyó bécsi tárgyalások alakulásától. A két testület tagjainak többsége végül elfogadta ezt az érvelést, és Réger Antalnak, a külügyi bizottság titkárának javaslata nyomán a kompromisszumos változatot hagyta jóvá. Ezzel a ,,finomított,, tervezettel egyébként az előterjesztő képviselő maga is egyetértett. A tervezet határozati erőre emelése most már az Országgyűlés plénumára vár.
Ugyancsak nagy szavazataránnyal hagyta jóvá a két testület Sebők Jánosnak azt a tervezetét, amely kimondja: az Országgyűlés a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületébe a Magyar Köztársaság meghatalmazottjaként kijelöli a köztársaság elnökét, helyettesének pedig a Minisztertanács elnökét. (folyt.köv.)
1990. január 5., péntek 15:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|