Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Magyar Watergate? SZDSZ-Fidesz sajtótájékoztató


-----------------------------------------------


München, 1990. január 5. (SZER, Magyar híradó) -

Szilágyi Sándor jelentkezik Budapestről, aki jelen volt a Szabad
Demokraták és a Fidesz közös sajtótájékoztatóján.

    - Politikai bomba robbant ma délelőtt a Fidesz és az SZDSZ közös
sajtótájékoztatóján. A két ellenzéki szervezet a Fekete Doboz 8
perces videofelvételével, valamint "selejtezésig szigorúan titkos"
feliratot viselő belügyminisztériumi iratokról készült
fénymásolatokkal, minden kétséget kizáróan bizonyította: a
Belügyminisztérium III/III-as ügyosztálya - vagyis az
állambiztonsági szolgálat - a mai napig gyüjt - törvényellenesen -
információkat a nem kommunista pártokról és szervezetekről.

    A belügyminisztérium munkatársai, levelek felbontásával,
telefonok lehallgatásával és egy Hálózat fedőnevet viselő illegális
besúgó-osztaggal követték - és nyilván e percben is - követik el
bűncselekményüket.

    A Fidesz és az SZDSZ képviselői a magyar Watergate-ügynek
nevezik az esetet, de mind a sajtótájékoztatón, mind a Németh Miklós
miniszterelnökhöz eljuttatott levelükben egyértelművé tették: a
botrányos ügy kipattantásával nem az a céljuk, hogy a Németh-
kormányt megbuktassák - jóllehet normális viszonyok között bármely
kormány belebukna egy ekkora horderejű politikai botrányba - hanem
azt várják, hogy Németh Miklós a kormány nevében elhatárolja magát a
Belügyminisztérium akciójától, haladéktalanul felmenti tisztségéből
Horváth József belügyi osztályvezetőt és Pallagi Ferenc
belügyminiszter-helyettest, kezdeményezi Horváth István
belügyminiszter lemondását, és felszámolja a BM postai cenzurával és
telefonlehallgatással foglalkozó részlegét, közli a nyilvánossággal,
hogy mely szervek illetve személyek kaptak bizalmas tájékoztatást az
elhárítási osztály által törvényellenesen gyüjtött információk
alapján, valamint hogy az állambiztonsági szolgálatot - a
kivizsgálás és átszervezés idejére - kormánybiztos felügyelete alá
helyezi. (folyt.)



1990. január 5., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Fidesz-SZDSZ sajtótájékoztató - 1. folyt.


A kormánybiztos - idézem a Németh Miklósnak írt levélből: olyan
személy kell legyen, aki soha nem tartozott a Belügyminisztérium
állományához, és nem volt tagja az MSZMP-nek. Kívánatos továbbá,
hogy olyasvalakit nevezzenek ki erre a posztra, aki saját bőrén
tapasztalta a politikai rendőrség önkényét. A Fidesz és a Szabad
Demokraták Szövetsége - a miniszterelnökhöz írt levéllel egyidejűleg
- feljelentést a tett a főügyészségnél ismeretlen tettesek ellen,
hivatali visszaélés, (Btk.225. paragrafus) és más, szabadság és
emberi méltóság elleni bűncselekmények, (Btk.177-178. paragrafus)
elkövetése, illetve azok előkészülete miatt.

    A Graffiti moziban tartott sajtótájékoztatón Kőszeg Ferenc, az
SZDSZ ügyvívője azt hangsúlyozta, hogy Horváth István
belügyminiszter személyesen felelős a 70-80-as évek
ellenzék-üldözéseiért, és békés demonstrációk rendőri
szétveretéséért.

    Kövér László, a Fidesz választmányi tagja kijelentette:
tisztázni kell a szovjet és magyar belügyi kapcsolatokat és
nyilvánosságra kell hozni a belügyi szolgálatot szabályozó titkos
jogszabályokat. Szajer József, a Fidesz választmányi tagja arra
hívta fel a figyelmet: ez a botrányos ügy jól példázza, hogy a
személyiségi jogokat garantáló adatvédelem, illetve adatgyüjtés
nincs kellően biztosítva.

    A Fidesz és az SZDSZ képviselői elmondották, a fénymásolatban
közreadott íratok is azt igazolják: az állambiztonsági szolgálat nem
csak a nevezett két ellenzéki szervezetről, hanem a többi nem
kommunista pártról és szervezetről is szerzett - törvényellenesen -
információkat. A közös fellépés érdekében felvették a kapcsolatot
Antall Jázseffel a Magyar Demokrata Fórum elnökével.

    Délután telefonon érdeklődtem a Belügyminisztérium, illetve a
Minisztertanács sajtóirodáján: van e már hivatalos válasz, vagy
kommentár a Fidesz és az SZDSZ kipattantotta botrányra. A BM
szóvivőjével nem tudtam beszélni, mert épp értekezleten volt, a
Minisztertanácsnál pedig tőlem hallottak először a magyar
Watergate-ügyről. (folyt.)



1990. január 5., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Fidesz-SZDSZ sajtótájékoztató - 2. folyt.


Az elhangzottakhoz két dolgot kell hozzátennem. Először is azt,
hogy törvénysértés tényének a megállapítására kizárólag bíróság
jogosult -, az után hogy a szabályoknak megfelelően lefolytatták a
bizonyítási eljárást, és a vádlottak előadhatták védekezésüket.

    Másodszor: ha a feljelentés nyomán az ügyészség elrendeli a
nyomozást, akkor mindenekelőtt bizonyos titkos jogszabályokra is
fényt kell deríteni - már csak azért is, mert a gyanúsítottak
egyetlen hathatós védekezése az ha kijelentik, hogy jogszerűen -
vagyis: hatályos rendelet alapján - jártak el. Most tehát az
ügyészségen van a sor, hogy elrendelje a hivatalos vizsgálatot.

    A szó ismét Szilágyi Sándoré:

    - A ma délelőtti Fidesz-SZDSZ közös sajtótájékoztató után
mikrofonvégre kaptam a két szervezet képviselőit: Eörsi Mátyást, az
SZDSZ jogtanácsosát, és Molnár Pétert, a Fidesz országos
választmányának tagját, hogy rádiónk hallgatóinak mondják el ők:
hogyan értékelik a magyar Watergate-botrányt? Eörsi Mátyást arról
kérdeztem: mi is ebben az ügyben a jogi tényállás?

    - Mi több: nagyon súlyos jogsértés történt. Mindenekelőtt hadd
utaljak arra az alkotmányos szabályra, hogy a magánszemélyek
"privateness"-e - ha szabad ezt a kifejezést használnom, tehát a
magánélete, az szent sérthetetlen - azt semmifajta állami szerv nem
érintheti.

    Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az érintett pártok, öt
ellenzéki párt magánügyeibe avatkozott be a Belügyminisztérium,
amikor különböző nem megengedett jogi módszerekkel lehallgatta őket,
információkat szerzett a tevékenységükről. Egy minisztertanácsi
rendelet szabályozza a belügyminiszternek a hatáskörét. Nyilvánvaló,
hogy a belügyminiszter a hatáskörét jelentősen túllépte, amikor nem
csak az állam biztonságával foglalkozó ügyek tekintetében szerzett
információkat, hanem az állampárt politikai ellenfeleinek a
politikai magatartásával kapcsolatban gyűjtött információkat.
(folyt.)



1990. január 5., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Fidesz-SZDSZ sajtótájékoztató - 3. folyt.


Nem megengedett a belügyminisztérium tevékenysége során azoknak
a módszereknek az alkalmazása sem, amelyekhez a belügyminisztérium
folyamodott. Bizonyítékok vannak arra, hogy telefonokat hallgatott
le, a levéltitkot megsértette, és egyéb nem megengedett eszközökkel
végezte a tevékenységét.

    - Van-e mód jogorvoslásra?

    - Van. Azonban azt gondolom, hogy ezekhez a tényállásokhoz
fűzött büntetőjogi szankciók nem túlságosan súlyosak - ennek az
esetnek végül is nem a jogi megítélése a döntő, hanem azt hiszem
mindannyian egyetértünk abban, hogy itt a politikai megítélés tette
lehetővé a főhangsúlyt a jogi mellett.

    - Molnár Pétertől azt kérdezem, hogy mi az amit a Fidesz,
illetve a két szervezet vár ebben a helyzetben?

    - Hát mi azt gondoljuk, hogy - úgy, ahogy elhangzott a
sajtótájékoztatón - nem célunk ennek az egész ügynek a
nyilvánosságra hozatalával a Németh-kormány megbuktatása. Mi azt
gondoljuk, hogy a Németh-kormánynak valóban az átmenet kormányává
kell válnia a választásokig -, azonban valóban ennek éppenhogy a
próbaköve lesz-lehet az, hogy képes lesz-e a Németh-kormány
megfelelően elhatárolni magát a belügyminisztériumnak e
tevékenységétől, és képes lesz-e nagyon gyorsan, hatékonyan minden
érintett számára, és a közvélemény számára is megfelelően tisztázni
ezt az ügyet.

    Amely ügy egyébként - annyit hadd tegyek még hozzá - hogy
természetesen nagyon súlyos politikai vonzatai is vannak, sőt itt a
jogi és a politikai vonzatok sajnos nagyon súlyosan és bonyolultan
össze vannak fonódva. Tehát éppen ez teszi kérdésessé, hogy a
Németh-kormány - személy szerint Németh Miklós miniszterelnök úr is
- képes lesz-e arra, hogy megfelelően elhatárolódjon ettől a
dologtól? Mindenképpen ugye, mint a Fidesz választmányának a tagja,
el kell mondanom, hogy alapvetően ez az ügy mindenekelőtt nagyon
súlyosan sérti az emberi jogait az érintett szervezetek tagjainak -
és maguknak a szervezeteknek is. +++



1990. január 5., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD