|
|
|
|
Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokának nyilatkozata a magyarországi csapatkivonásról (1.rész)
|
1989. december 28., csütörtök - Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, aki a szovjet kormány megbízásából a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ügyeivel foglalkozik a Magyar Távirati Irodának nyilatkozott csütörtökön a csapatkivonás jelenlegi helyzetéről és az 1990-es menetrendről.
Elmondotta, hogy a szovjet kormány legújabb, a magyar és a szovjet sajtóban közelmúltban közzétett döntésének megfelelően a Magyar Köztársaság területéről 1990-ben újabb katonai egységeket von ki. Így távozik Magyarországról egy repülőezred, egy lövészezred, két harckocsizó zászlóalj és más egységek. Több mint 6 ezer katonával, több mint 40 repülőgéppel, 120 harckocsival, körülbelül 180 páncélozott járművel és több mint 400 gépkocsival csökken az itt állomásozó haderő állománya. Matvej Burlakov hangsúlyozta, hogy a szovjet kormánynak ez a döntése a korábbi egyoldalú csapatkivonáson felüli csapatcsökkentést eredményez. A döntés meghozatalakor figyelembe vették a debreceniek kérését is, hogy helyezzék el a környéken állomásozó szovjet repülőegységet, mert az igen közel van a lakott területekhez. Jövőre ezt az egységet is kivonják Magyarországról. A szovjet csapatok további csökkentése része az új szovjet katonai védelmi doktrina megvalósításának, az ésszerű, elégséges védelem elvei valóra váltásának. x A szovjet csapatok részleges kivonása a Magyar Köztársaság területéről 1989-ben már megkezdődött. Mi történt eddig, és - a korábbi, illetve a legújabb döntés értelmében együttvéve - milyen egységek távoznak 1990 végéig Magyarországról? - A szovjet kormány döntése alapján 1989-ben - a szovjet haderő és fegyverzet egyoldalú csökkentésének részeként - Magyarországról egy teljes harckocsi hadosztályt, egy harckocsi kiképző ezredet, egy vadászrepülő ezredet és több más egységet vontak ki. Összesen több mint 10 ezer katona, 470 harckocsi, több mint 200 löveg- és aknavető, több mint 3 ezer gépkocsi és más katonai jármű távozott Magyarországról a Szovjetunióba. Ez a döntés már előirányozta 1990-ben további egységek - amelyek létszáma körülbelül 2 ezerre tehető - kivonását is. (folyt.köv.)
1989. december 28., csütörtök 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|