|
|
|
|
NSZK: SPD-kongresszus - berlini program - befejezés
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. december 20. szerda (MTI-tud) - Az 1959-es godesbergi programot felváltó berlini program elfogadásával szerdán véget ért a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nyugat-berlini kongresszusa.
Az SPD új programjanak középpontjában az a törekvés áll, hogy a katonai tömbök felszámolása révén megteremtsék az európai békerendszert, ökológiai megalapozottsággal és a társadalmi igazságosságnak megfelelően alakítsák át az ipari társadalmat, szolidáris társadalmat valósítsanak meg a férfiak és nők minden területen érvényes egyenjogúságával. Az eredetileg Brémában tervezett országos tanácskozást az NDK-beli forradalmi átalakulás hatására tartották meg Berlinben, és ennek megfelelően kiemelten foglalkoztak a Németország-politika tárgykörével. A 440 küldött ebben a kérdésben berlini nyilatkozatot fogadott el, és a párt új programjában szintén állást foglalt a német egység mellett. Az SPD a két német állam fokozatos egyesülését irányozza elő oly módon, hogy a német egység végül is egy szövetségi állam keretében valósuljon meg. A berlini programon, amely a párt 130 éves történetében a hetedik ilyen jellegű iránymutató elvi okmány, Oskar Lafontaine alelnök irányításával öt évig dolgozott a kijelölt bizottság. A fő elméleti munkát Erhard Eppler professzor végezte. Johannes Rau alelnök, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke zárszavában hangsúlyozta, hogy a berlini program nem szakít godesberggel, hanem továbbfejleszti azt, hogy az SPD szembe tudjon nézni a következő időszak kihívásaival. Kijelentette, hogy véleménye szerint az egységes Németország - ha egykor létrejön - szociáldemokrata meghatározottságú ország lesz. Rau a kongresszuson az Egyesült Államok panamai beavatkozása kapcsán helytelenítette Washington eljárását. Soha sem lehet igazolni és soha nem szabad elfogadni városok, lakónegyedek bombázását - mondotta. Az SPD kongresszusán a külföldi vendégek sorában ott volt Petrasovits Anna, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke és Gróf Ferenc, a Magyar Szocialista Párt elnökségének munkatársa.+++
1989. december 20., szerda 21:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|