|
|
|
|
Új koncepció a lakásgazdálkodásban (2. rész)
|
A koncepció magában foglalja a fiatal családok lakáshoz jutásának segítését, s azt is, hogy a legkedvezőtlenebb szociális helyzetben lévő rétegek legalább a hajléktalanná válástól meneküljenek meg. Kulcseleme az, hogy az állam milyen mértékben vállaljon szerepet a lakáspiac alakulásában, miként módosuljanak a tulajdonviszonyok. Erre az alapkérdésre a kormány alternatív megoldást terjesztett a Ház elé, s az Országgyűlés közülük az ,,A,, változat mellett kötelezte el magát. Ennek lényege, hogy továbbviszi azt a lakáspolitikai alapelvet, amely már az 1970-es évektől érvényesül hazánkban; eszerint az állam széles körben támogatást nyújt a tulajdonszerzéshez, amit a lakáshoz jutás és lakáshasználat általános formájának tekint. (A másik változat a tulajdonszerzéssel szemben a lakáshasználatot preferálta volna.) Az elfogadott megoldás a bérlakásokat főként azoknak a városokban élő családoknak tartja fenn, akik átmenetileg vagy tartósan - jövedelemhelyzetük vagy egyéb szociális körülményeik miatt - támogatásokkal sem képesek a tulajdonszerzés terheit viselni. A jövő évi intézkedéscsomagot megtárgyalva a Parlament mindenekelőtt arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a lakásgazdálkodási reform első lépéseként már jövőre meg kell kezdeni a bérlkakás-szektor átalakítását. Ezzel kapcsolatban a Parlament támogatta azt a kormányjavaslatot, hogy az állami bérlakások jövőre önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Az önkormányzatok saját hatáskörükben határozhatják meg a bérlakások értékesítésének ütemét, feltételeit, az ingatlankezelés módját és szervezetét, a bérbeadók és a bérlők jogait, kötelezettségeit, illetve a lakbérek mértékét. A Parlament határozata értelmében az önkormányzati tulajdon bevezetésével egy időben azonnal megszűnik az ingatlankezelő szervezetek államigazgatási felügyelete, a vállalatok szolgáltatószervezetekké alakulnak át. Kompromisszumos megállapodás született a lakbéremelések mértékéről. A Parlament azt a változatot támogatta, mely szerint a lakbéreket február 1-jétől - a lakosság terhelhetőségét figyelembe véve - átlagosan 35 százalékkal növelik. A lakbérelemést azonban differenciáltan a komfortfokozatok figyelembe vételével kell végrehajtani. (folyt.köv.)
1989. december 20., szerda 13:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|