|
|
|
|
Egy indulatos röpirat 3.
|
Akinek kétségei lennének afelől, hogy ilyen körülmények között a költségvetés is beveheti a maga számára szükséges pénzmennyiséget, azt a röpirat a többi között így győzi meg: "Nem az a pénzügyminisztérium jut a legmagasabb adóbevételhez, amely stagnáló vagy vészes lassúsággal növekvő nemzeti jövedelemre veti ki a legmagasabb adókulcsot. Ennél sokkal nagyobb a bevétele annak a pénzügyminisztériumnak, amely elkerüli a túl mgas adókulcs adta ellenőrzést, utat nyit a nemzeti jövedelem gyors növekedésének, és arra alacsonyabb adókulcsot kivetve is több adót képes beszedni." A Kornai János által ajánlott stabilizációs műtét legkényesebb problémája a bér. Elengedhetetlennek tartja, hogy az állami szektor béreire felső korlátot állapítsanak meg még akkor is, ha ez csökkenti a vállalatvezetők önállóságát, és nehezíti a termelési tényezők optimális kombinációjának kialakítását. Amíg ugyanis az állami tulajdon van túlsúlyban, addig csak bürokratikusan lehet szembeszállni az alulról jövő béremelési nyomással. "Ha ez nem sikerül, az egész műtét kudarcot vall" - állítja a szerző. Az ésszerű árak kialakulását sem bízza nyomban a piacra, hiszen nem vélhető, hogy a műtőasztalon fekvő, felmetszett hasú gazdaság piacként képes viselkedni. A főbb árparaméterek - a devizaárfolyam, a kamatláb, a földbérleti díj - megszabása mellett azt is elkerülhetetlennek tartja, hogy az állami szektor termékeinek egy részére kezdetben kötelező árat írjanak elő. (Ehhez a világpiac és a hazai magángazdaság árarányai adnának támpontot.) A mesterséges árakra csak addig volna szükség, amíg a kereslet és a kínálat viszonylagos egyensúlyba kerül, és kialakítja az ésszerű árakat. "Olyan műtétet ajánlok, amelyet még soha, egyetlen ország sem végzett el" - írja a professzor. A röpirat utószavában pedig azt is közli, hogy mindezt kinek, s milyen alkalomból ajánlja. "Annyi évtized után először tűnik úgy; lesz olyan parlament és olyan kormány, amely elé bizalommal terjeszthetem elgondolásaimat. És ráadásul ez a jövendő parlament és kormány rettenetes nehézségek közepette fog hozzákezdeni munkájához. Ha tehát felgyűlt bennem valami mondanivaló, most van az a pillanat, amikor ezt közölnöm kell." (MTI-Press)
1989. december 18., hétfő 13:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|