|
|
|
|
Japán - Kelet-Európa
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. december 12. kedd (MTI-tud) - A japán cégek változatlanul nagyon óvatosak a kelet-európai állapotok megítélésében, de már elkezdték gyűjteni az információkat, annak érdekében, hogy bármikor akcióba lendüljenek - írta kedden a Nihon Keizai Simbun, Japán vezető gazdaságpolitikai napilapja.
A cikk idézi Suzuki urat, a kisautógyártó cég elnökét, aki állítólag kijelentette: ,,Két lehetőség áll előttünk: vagy megfizetjük a tandíjat és hosszú távra előre tekintve kineveljük a kelet-európai autóipart, vagy elkerüljük a veszélyes dolgokat és nem csinálunk semmit.,, A lap szerint a japán cégek már felismerték, hogy Kelet-Európában hozzáláttak az üzleti feltételek megteremtéséhez, viszont változatlanul nyitott kérdés, hogy elég rövid idő alatt megtérül-e a befektetés. Ez az, ami Suzuki urat is a leginkább aggasztja. A Szovjetunió és Kelet-Európa demokratizálódását ugyanakkor a japán gazdasági körök azért tartják jelentősnek, mert 400 millió lakost számláló gazdasági tömböt lehetne a világpiaci mechanizmusba bevonni. A Japán Gazdasági Szervezetek Szövetsége (Keidanren) azonban még nem túl bizakodó. Ahhoz ugyanis, hogy a magánvállalatok nagyobb kedvet kapjanak, a japán hivatalos pénzügyi szervektől nagyobb támogatásra lenne szükségük - írja a lap. Az is visszahúzó, hogy a távol-keleti ország vállalatai körében erősen tartja magát az a vélemény, hogy Kelet-Európa Nyugat-Európa udvara. Attól is tartanak, hogy a túlzott aktivitás az egyesülés előtt álló Közös Piac ellenkezését is kiváltaná - írja a Nihon Keizai Simbun, amely a járműipari együttműködés esélyeinek a latolgatásához idézi a The Economist elemzését, amely szerint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa nagyon óvatos ezen a téren, de lehetséges, hogy az ázsiai riválisok - azaz Japán és Dél-Korea - nem fogják kihagyni a kínálkozó jó lehetőséget.+++
1989. december 12., kedd 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|