|
|
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (2. rész)
|
A népszavazás kiírásának módjáról Kónya Imre (Független Jogász Fórum) fejtette ki a négy párt közös álláspontját. A legutóbbi parlamenti ülésszakra utalva kifejtette: az országgyűlés a népszavazási törvényben foglaltaknak megfelelően kitűzte ugyan a népszavazást, de a mód, ahogyan ezt tette, a törvény megsértését jelenti. A törvény megsértését abban látta Kónya Imre, hogy a kérdések nem az aláírásgyűjtéskor is feltett formában kerülnek a szavazólapokra. Mint mondotta: a törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a népszavazáson a kezdeményezésben megfogalmazott kérdéseket kell feltenni, s ezen az Országgyűlés sem változtathat. Kónya Imre hasonló törvényszegésnek vélte, hogy a szavazólapokat magyarázószöveggel látják el, hiszen - mint hangsúlyozta - a törvény értelmében a szavazólapokon kizárólag a kérdéseket lehet feltüntetni. Hozzátette: súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyarázó szöveg még kifejezetten félrevezető is. Végezetül arról szólt a Független Jogász Fórum képviselője, hogy a jelenlegi négypárti közös platform csírája lehet egy jövőbeni ellenzéki együttműködésnek. Megállapította: ez az együttműködés annál is inkább fontos lehet, mert az ellenzéki pártoknak - az ellenzéki kerekasztal megszűnésével - jelenleg nincsen semmilyen egyeztető fóruma, holott nagy szükség lenne rendszeres, immár a választásokra orientáló politikai nézetegyeztetésre. Az MSZDP képviseletében Petrasovits Anna üdvözölte a négypárti közös kezdeményezést, a ,,négy igen,, akcióját, amelyhez a szociáldemokraták is csatlakoztak. A pártelnök hangsúlyozta: a népfelség alapján egyedül a nép szentesítheti a politkai döntéseket, éppen ezért világosan kell megfogalmazni a politikai kérdéseket. Prepeliczay István (Független Kisgazdapárt) emlékeztetett arra, hogy pártja aláírta a háromoldalú tárgyalásokat lezáró megállapodást, így a köztársasági elnökválasztásra vontakozó kitételt is. Ennek ellenére - mint a főtitkár rámutatott - jelenleg a Kisgazdapárt is azt az álláspontot képviseli: a választások után felálló Parlament valóban népképviseleti testület lesz, s így egyúttal alkalmas arra is, hogy döntsön a köztársasági elnök személyéről. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 15:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|