|
|
|
|
Lesz-e magyar autógyártás?
|
-------------------------- München, 1989. november 1. (SZER, Mérlegen) - Több mint két évtizede időszerű kérdés - sajnos még mindig csak kérdés, de talán néhány héten belül mégis választ kapunk rá. Mint japán lapok tudni vélik, a Suzuki cég elnöke novemberben Magyarországra látogat, hogy új és valószínűleg olcsó ajánlatot tegyen egy Suzuki kocsikat gyártó magyarországi vegyes vállalat létrehozására. A Suzuki ugyanis már négy évvel ezelőtt megtette első ajánlatát, de azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal csupán eredménytelen tárgyalásokra került sor. Várható-e, hogy végre történik valami ebben az ügyben, és miért lenne fontos, hogy történjék valami? Erről beszél Vadász János: - Több mint két évtizedes állandó növekedés eredményeként a hazai személyautóállomány elérte az 1 millió 800 ezret. Ugyancsak több mint két évtizede nyilvánvaló, hogy személyautók iránt óriási méretű kielégítetlen kereslet mutatkozik, és ugyanez a helyzet a KGST valamennyi tagállamában, nemcsak Magyarországon. Az is bebizonyosodott, hogy a belföldi gyártású személyautók a KGST-piacokon úgynevezett kemény-cikknek számít, és ennek megfelelő kedvező feltételekkel értékesíthető. És végül az is kiderült, hogy a KGST-országokban gyártott személyautók egy kisebb hányada nyugati piacokon is eladható, főleg azért mert nagyon olcsó. Érthető tehát, hogy a KGST valamennyi európai tagállamában létrejött a belföldi személyautóipar. Vagy hagyományos hazai gyárak képviselik, mint Csehszlovákiában vagy az NDK-ban, vagy pedig olyan gyárak illetve összeszerelő-üzemek, amelyek nyugati cégekkel való közvetlen együttműködés eredményeként épültek ki. (folyt.)
1989. november 1., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|