|
|
|
|
Köztársaságielnök-jelöltek bemutatkozása (1. rész)
|
1989. október 24., kedd - Különleges politikai csemegével kívánt szolgálni a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság kedden este, amikor meghívta a Ráday Kollégiumba a pártok köztársaságielnök-jelöltjeit, lehetőséget adva arra, hogy kifejtsék nézeteiket a vitás politikai kérdésekről, s ismertessék programjukat. Nem a társaság tehet arról, hogy a rendezvény csak félsikert hozott. Vígh Károly, a társaság elnöke rezignáltan közölte, hogy Für Lajost, az MDF jelöltjét a szervezet elnöksége ,,nem engedte el,,, mondván: amíg nem írják ki az elnökválasztást, addig semmiféle választási kampányban vagy ahhoz hasonló jellegű nagygyűlésen nem vehet részt. Kulcsár Kálmán, a Hazafias Népfront jelöltje külföldön tartózkodik, Rácz Sándor, a Magyar Október Párt elnökjelöltje viszont ki sem mentette magát, jóllehet kifejezte részvételi szándékát. Az invitálásnak így tehát csak Pozsgay Imre, az MSZP jelöltje tett eleget, s az esten - bár rá nem számítottak a rendezők - megjelent Utasi István, akit a májusban alakult Haza Párt jelölt a napokban e tisztségre.
Elsőként Pozsgay Imre szólt nézeteiről. Széles ívű, az ország nemzetközi kapcsolatait is érintő programbeszédében hangoztatta: azok tudnak a nemzet gondjain a legtöbbet segíteni, akik belátják, hogy az elkerülhetetlen és feltétlenül megteendő politikai lépések után válaszolni kell a gazdasági kérdésekre is. A nyílt, szabad választások mellett tette le voksát, olyan parlamentáris többség kialakítása mellett érvelt, amely erős és tisztességes kormányt tud létrehozni azon fájdalmas műveletek elvégzésére, amelyek elkerülhetetlenek - bárki legyen is győztese a jövendő választásoknak. Szerinte, ha a válságból ki akarunk lábalni, a magánkezdeményezéseknek, a kis- és közepes vállalkozásoknak is nagy szerepet kell kapniuk, az azonban nehezen képzelhető el, hogy az egész ország magánvállalkozó legyen. Sok millió munkavállalója lesz továbbra is az országnak, mint ahogy a modern Európa minden országában ez a munkamegosztás kényszerű parancsa. A társadalom súlyos gondjai között beszélt az infláció és a hiánygazdálkodás miatt leszakadó rétegekről, az elszegényedés jeleiről. Hangoztatta: aki köztársasági elnök akar lenni, ezekről a kérdésekről nem feledkezhet meg. (folyt.köv.)
1989. október 24., kedd 20:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|