|
|
 |
|
 |
MDF-nagygyűlés a Nemzeti Sportcsarnokban (1. rész)
|
1989. október 22., vasárnap - A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlésének befejezését követően vasárnap este nagygyűlést rendezett az MDF a Nemzeti Sportcsarnokban.
Lezsák Sándor, az MDF elnökségének tagja elöljáróban elmondta,
hogy a rendezvénynek különös aktualitást ad a most befejeződött MDF
országos gyűlés, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc
évfordulójának első szabad megünneplése.
A mintegy ezer fős közönséghez először Zimányi Tibor, a Recski
Szövetség elnöke szólt. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a Recski
Szövetség azért kötött megállapodást az MDF-fel, mert ez az a
mozgalom, amely a pártérdeket képes a nemzet érdeke alá rendelni.
Kiemelte, hogy az MDF mentes minden szélsőségtől, a józan
mértékletesség jellemzi, de nem a megalkuvás. Ezután Dénes János, a
Kőbányai Gyógyszerárugyár 1956-os munkástanácsának elnöke emlékezett
vissza az akkori eseményekre.
Csengey Dénes, az MDF elnökségének tagja beszédében kiemelte,
hogy nagy nap előestéjéhez érkeztünk, az 1956-os magyar forradalom
és szabadságharc ünnepe, valamint a negyedik magyar köztársaság
kikiáltása előtt állunk. A továbbiakban arról szólt, hogy
Magyarországon mindenki tudja: a lépés a diktatúrából a demokráciába
elkerülhetetlen. Ám ez a lépés nem lesz könnyebb, mint elődeink
bejövetele a Vereckei-szoroson. Az ország jelenleg az útkeresés
állapotában van, az állampolgárok keresik azt a mozgalmat, azt a
gondolatot, amelynek segítségével képesek megtenni a lépést a
diktatúrából a demokráciába. A magyar népet el kell juttatni ahhoz a
lehetőséghez, hogy az erre vonatkozó elképzelések közül szabadon
kiválaszthassa azt, amelyik neki a legmegfelelőbbnek tűnik. Az MDF
ezt figyelembevéve nem szorgalmaz koalíciót más pártokkal a
választások előtt.
A nagygyűlés résztvevőit üdvözölte Andrzej Potocki, aki a
lengyel Szolidaritás és Michael Göbel, aki a keletnémet Új Fórum
képviseletében vett részt az MDF országos gyűlésén.
Ezt követően Csurka István mondott beszédet. Amit ma megélünk,
az maga a békés forradalom - hangsúlyozta a szónok. - Holnap délben,
amikor megszólalnak a harangok, és az Országház erkélyéről az
Országgyűlés elnöke, a jelenlegi ideiglenes államfő kikiáltja a
Magyar Köztársaságot, már törvénybe és alkotmányba van foglalva
szinte minden követelés, amiért az utóbbi években küzdöttünk.
(folyt.köv.)
1989. október 22., vasárnap 20:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|