|
|
 |
|
 |
1989. október 23-a eseményei (1. rész)
|
1989. október 23., hétfő - Első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os népfelkelésről. Az Október 23-a Bizottság szervezte hétfői budapesti rendezvények a harminchárom évvel ezelőtti helyszíneken zajlottak, majd az ott összegyűltek este 6 órára a Parlament elé vonultak.
Délelőtt Budapesten, a Bazilikában ünnepi istentiszteletet
tartottak az 1956-ban elesett áldozatok emlékére. A zsúfolásig
megtelt templomban a gyászmisét Szabó Géza kanonok, a Szent Jobb őre
celebrálta.
A nap folyamán a Rákoskeresztúri temető 301-es és a Kerepesi
temető 21-es parcellájában sok százan rótták le kegyeletüket az
1956-os áldozatok sírja előtt. Friss virágok és koszorúk sokasága
borította Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter Pál, Gimes Miklós,
Szilágyi József, az ismeretlen forradalmár, valamint a többi mártír
sírját. Ezen a napon temették újra a 300-as parcellában Balázs
Ferencet, akit 1957-ben fegyverrejtegetés vádja miatt végeztek ki.
Balázs Ferenc poraira egyévi kutatás után a 245-ös parcellában
leltek rá.
A budapesti megemlékezés első színhelyén, a Corvin közben több
ezren gyűltek össze. A Himnusz eléneklése után a józsefvárosi
ellenzéki kerekasztal nevében Ruttkay Levente egyebek közt arról
szólt, hogy harminchárom éve itt sokan meglátták a jövőt, az emberek
nemcsak a tankok torkolattüzét, a halottakat és a sebesülteket
látták, hanem a szabad Magyarország felragyogását is. Ezt követően
Szalai Róbert, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége nevében
szólt.
A Killián-laktanyánál már több mint tízezren voltak jelen,
amikor Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit felavatta az épület falán
elhelyezett emléktáblát, amelyet az 1956-os forradalom és
szabadságharc mártírjai és névtelen hősei emlékére a józsefvárosi és
a ferencvárosi ellenzéki kerekasztal készíttetett el. Maléter Pál
özvegye 1956-ot a XX. századi magyar történelem legigazabb
szabadságharcának minősítette. Hangsúlyozta, hogy ma türelemmel,
okos politikával lehet csak kivívni a szabad, független és
demokratikus Magyarország megteremtését. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 18:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|