|
|
|
|
Az Október 23-a Bizottság nemzetközi sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - Az Október 23-a Bizottság fenntartja azt az álláspontját, hogy október 23. piros betűs nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen - hangsúlyozták a bizottság képviselői nemzetközi sajtótájékoztatójukon, amelyet kedden tartottak Budapesten.
Elhangzott, hogy 1956. október 23. kiemelkedő esemény volt a magyar nemzet életében, és az azóta eltelt 33 év óta ez az első olyan esztendő, amikor őszintén és nyíltan beszélhetünk 1956-ról, és meg is ünnepelhetjük. A megemlékezés pedig pártok feletti feladat, s ezt az Október 23-a Bizottság - amely különböző ellenzéki szervezetreket tömörít - alapvetőnek tekinti. Épp ezért a bizottság teljes nyíltsággal fordult minden magyarországi párthoz és szervezethez, hogy csatlakozzanak október 23-a méltó megünnepléséhez. A csatlakozni szándékozó szervezeteknek azt szabták feltételül, hogy ítéljék el az 1956-ban történt idegen fegyveres beavatkozást, illetve az azt követő megtorlást - mutattak rá a bizottság képviselői. Deutsch Tamás a bizottság október 23-ra tervezett közös rendezvényeit ismertette. Elmondta: ez nem jelenti azt, hogy egyes helyi közösségek ne tarthassanak megemlékezést, de a bizottság ezeket is koordinálja. A fővárosban október 23-ra tervezett megemlékezés-sorozat 13 órakor kezdődik a Corvin közben és a Killián-laktanyánál. Ezeken a helyszíneken Pongrácz Gergely, Márton András, valamint Gyenes Judit, Maléter Pál özvegye mond beszédet. Ezután koszorút kívánnak elhelyezni a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületén. A Műegyetemnél 14 órakor kezdődik a megemlékezés, s itt Mécs Imre, Erdélyi Tibor, valamint egy műszaki egyetemista lesz a szónok. Innen a Bem térre vonulnak, ahol 16 órakor kezdődne a megemlékezés, amelyen Sebestyén László, Für Lajos, továbbá kelet-európai ellenzéki szervezetek képviselői fognak beszélni. A harmadik központi rendezvény helyszíne a Hősök tere lesz, ahol megkoszorúzzák az Ismeretlen Katona sírját, majd Hornyák Tibor és Zimányi Tibor mondanak beszédet. Mind a három helyszínről a Parlament elé vonul a tömeg. A tervek szerint a Kossuth téren 18 órakor kezdődik a megemlékezés. Itt Fónay Jenő, Rácz Sándor, Wittner Mária, Obersovszky Gyula és Krassó György mond beszédet, versek hangzanak el, valamint felolvassák egy 1956 után kivégzett mártír búcsúlevelét - mondta a programot ismertetve Deutsch Tamás. (folyt. köv.)
1989. október 3., kedd 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|