|
|
|
|
Az alternatív katonai szolgálatról (1. rész)
|
1989. október 2., hétfő - Az előzetes várakozásoknál jóval kevesebben, mintegy hatszázan nyújtottakbe kérelmet alternatív szolgálat teljesítésére - ez a besorozottaknak mindössze 1 százaléka. Közülük 500-an a polgári szolgálatot választották, a többiek pedig fegyver nélkül kívánnak szolgálatot teljesíteni - közölte a Honvédelmi Minisztérium illetékese azon a megbeszélésen, amelyet az Országos Béketanács rendezett hétfőn az alternatív katonai szolgálat bevezetésének első tapasztalatairól. Fehér József azt is elmondta, hogy 43 fiatal mindenféle szolgálatot megtagadott, többségük a Jehova tanúi közé tartozik. Szólt arról is, hogy a kérelmek benyújtási határideje a katonai eskü letétele volt, ezért a bevonulást követő négy hétben is volt még lehetőség másfajta szolgálatot választani. Akik ebben az időszakban éltek ezzel a lehetőséggel, azokat a kérelem benyújtását követően néhány órán belül leszerelték. A 600 kérelmező többsége egyébként a bevonulás után adta be kérelmét.
A HM illetékese szerint az első elemzések alapján a kérelmezők három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, akik a törvényadta lehetőséggel élve, lelkiismereti okok miatt kívánnak alternatív szolgálatot teljesíteni. A másik csoport tagjainak többsége családi, szociális okok miatt választotta a polgári szolgálatot. A harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik nyilvánvalóan ki akarnak bújni a fegyveres szolgálat alól. Vannak köztük többszörösen büntetett előéletűek is. A kérelmeket a Fővárosi Tanács, a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága által kijelölt testületeknek kell elbírálnia, a HM javaslata szerint, a teljes nyilvánosság előtt. Vita volt arról, hogy a területi hadkiegészítő parancsnokság illetékese tagja lehet-e ezeknek a testületeknek. Nógrádban ugyanis már döntöttek, hogy tagja legyen. Ezzel a tanácskozás résztvevői nem értettek egyet. Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára javasolta: hivatalból ne legyen se tisztségviselője, se tagja a megyei hadkiegészítő parancsnokság képviselője a bizottságoknak, de ez nem azt jelenti, hogy ne vehetne részt a testület ülésén. Fehér József ezredes megjegyezte, hogy a HM-nek ez ellen nincs kifogása. Többen is hangsúlyozták, hogy a törvény szellemének az felelne meg, ha az alternatív szolgálatot teljesíteni kívánók kérelmét a honvédelmi igazgatástól függetlenül dolgozó bizottság bírálná el. (folyt. köv.)
1989. október 2., hétfő 17:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|