|
|
|
|
Ellenzékiek nyílt levele - Horváth Ede válasza
|
1989. szeptember 20., szerda - Szerdán konzultációt tartottak a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vállalati tanácsának mosonmagyaróvári tagjai és a gyár vezetői. A tanácskozás témája a Kisalföld szerdai számában megjelent szerkesztőség cikk és a mellette olvasható nyílt levél volt, amellyel az ellenzéki szervezetek mosonmagyaróvári csoportjai fordultak Horváth Ede vezérigazgatóhoz. A levél aláírói megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy a Rába mosonmagyaróvári gyárából több mint 250 dolgozót munkaszervezés címén október 1-jétől Győrben kíván foglalkoztatni. Ezzel összefüggésben tiltakoztak a szisztematikus létszámleépítés ellen, s követelték a gyár önállóságának visszaadását, rámutatva: a nagy múltú gyár 1977-es ,,bekebelezésekor,, 3500 embert foglalkoztatott, s jelenleg már csak 1500 dolgozónak ad munkát.
A nyílt levélre a vezérigazgató nyílt levélben válaszolt, amelyben hangoztatja: a leghatározottabban visszautasítja, hogy a Rába gyár életébe bárki bármilyen célzattal kívülről beleszóljon. A vállalatnál korábban sem volt módszer, hogy bármely politikai szervezet - beleértve az MSZMP-t is - magának követeljen gazdasági döntések feletti jogokat. A levél a továbbiakban rámutat: felettébb ellentmondásos magatartást tanusítanak a mosonmagyaróvári ellenzéki szervezetek csoportjai, amelyek miközben követelik, hogy az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekről, aközben fenyegetések hangoztatásával jogot formálnak emberek ezrei nevében és helyettük döntéseket követelni, s közvetlen módon beleavatkozni egy vállalat működésébe. A Rábában a jövőben is, csakúgy, mint eddig az arra egyedül jogosult vállalati kollektíva, a vállalati tanács és az arra hivatott és felelős vezetők fogják a gazdasági döntéseket meghozni - fejeződik be a vezérigazgató válaszlevele, amely a Kisalföld csütörtöki számában jelenik meg. A szerdai konzultáció résztvevői a szerkesztőségi cikkben leírtaktól is elhatárolták magukat. Hangoztatták: nem azonosulnak az ott megfogalmazott véleménnyel, amely kinyilvánítja az önállósulási szándékot. De tájékozódnak erről a kérdésről, s a jövő hétre összehívják a vállalati tanácsülést. A vezérigazgató egyébként előzetesen hangsúlyozta: nem zárkózik el a mosonmagyaróváriak önállósulási törekvésének teljesítése elől. (MTI)
1989. szeptember 20., szerda 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|