|
|
|
|
A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (4. rész)
|
Az alakuló ülést táviratban üdvözölte Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Németh Miklós miniszterelnök levelet küldött az alakuló közgyűlés résztvevőinek. Ebben egyebek közt azt írta, hogy hazánkban a politikai, társadalmi és erkölcsi válság az utóbbi hetekben sajnos aggasztóan tovább mélyült. Egyre több a türelmetlen indulat, a szélsőséges megnyilatkozás és egyes politikai csoportok a hatalom kizárólagos megragadására törekszenek. Magyarország a több mint egy éve megnyílt elágazásához érkezett. Lehet, hogy ezekben a hetekben, illetve napokban dől el, hogy ki tudjuk-e használni páratlan történelmi esélyünket a demokratikus jogállam megteremtésére, vagy olyan konfliktusok sorozata tör ki, amely beláthatatlan időre visszaveti fejlődésünket, eltorlaszolja számunkra Európához és a világhoz vezető utat. Ebben a helyzetben örömömre szolgál egy olyan politikai erő színrelépése, amely a nemzeti összefogást és egységet tűzte zászlajára, s a békés átmenetre mozgósít - írta a kormányfő. A vitában Bihari Mihály politológus egyebek közt arról szólt, hogy a DMM elutasítja a Marxista ideológia uralmát, a bolsevizmust, a diktatórikus szocializmust. Mint mondta a Marxi kommunizmus negatív utópia, ezért megvalósíthatatlan. Szólt arról is, hogy meg kell szabadulni az ideológia uralmától, mert reális veszély az egyetlen helyesnek kikiáltott ideológia érvényre jutása. A mozgalomnak a többi politikai erővel összefogva be kell bizonyítania, hogy nem a nép, a magyarság került válságba. Kósa Ferenc filmrendező azt hangsúlyozta, hogy az önkényuralomhoz szokottak nem akarnak demokráciát, a diktatúra haszonélvezői írtóznak a megmérettetéstől. Ezért nagy kérdés, hogy lemondanak-e békésen kiváltságaikról. Vitányi Iván, az Új Márciusi Front tagja rámutatott a DMM nem vetélytárs, mert ugyanazt akarja, mint az UMF, és a politikai pálya elég széles, hogy ketten, de akár többen is elférjenek rajta azonos célokkal. Kiemelte: abban bízik, hogy 1956 véres forradalma után eljön a mi dicsőséges és győztes forradalmunk. Szokolay Sándor zeneszerző szerint éretlen a nép, hogy ilyen nehéz helyzetben tanulja meg a demokráciát, ezért van nagy szükség a mozgalomra. Idézte Kodály Zoltánt, aki szerint egyszerre kell magyarnak és európainak lenni. Boda János siómenti tsz-elnök arról szólt: tíz éve döbbent rá, hogy a termelőszövetkezet nemcsak termelőhely, hanem a társadalom, a politika és a kultúra műhelye is. A tsz-eknek ezért fel kell használni helyi hatalmi súlyukat a térségek önkormányzatának megteremtésére, a falvak, városok önszerveződő tevékenységének elősegítésére. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 14:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|