Rendszerváltás és az MTI

	Mire kell a tőzsde?
Egyszer már volt magyar tőzsde, amelyet 1864-ben alapítottak s nyolc évtizeden át működött, túlélt két világháborút, végül 1948-ban megszüntették. Mostanában sűrűsödnek annak jelei, hogy ismét lesz magyar tőzsde. A gazdasági reformbizottság programtervezete abból kiindulva, hogy a piacgazdaságnak az ár-és munkaerőpiac mellett a tőkepiac is nélkülözhetetlen tartozéka, szükségesnek minősítette a tőzsde működési feltételeinek már az idei évben való megteremtését s 1990-től kezdve a tőzsde tevékenységének fokozatos fejlesztését. A tőzsde létrejöttére utaló további jelzés: a szakemberek már javában dolgoznak azon a törvénytervezeten, amely az értékpapírpiaci tevékenységet, a tőzsde szervezetét, működésének feltételeit határozza meg. Az értéktőzsdéhez vezető út 1989-ben azzal nyitódott meg, hogy újból lehetővé vált közületek és magánszemélyek által vásárolható, 3-5 évre szóló hitelt megtestesítő kötvények kibocsátása. Az esztendők múltával új értékpapírfajták - letéti jegy, kincstárjegy - bővítették a választékot, az utóbbiak 1-3 éves lejáratú valamint a néhány hónapos befektetések lehetőségét nyitották meg. A tőkepiac létrejöttének további jelentős lépése a tőke- és értékpapírpiac másik fontos "áruját", a tőkejuttatást és a tulajdont megtestesítő részvényt élesztette újjá, a társasági törvény pedig a tőkeáramlás, a tőkemozgás, a tőkeátcsoportosítás vállalkozásformáit teremtette meg. Ez utóbbi révén az idei évtől a magánszemélyek számára is lehetővé vált részvények vásárlása. Az elmúlt hét esztendőben csaknem 30 milliárd forint értékű több száz kötvény, 1988 tavaszától az év végéig 14 milliárd forint névértékű 3-6-9 hónapos futamidejű kincstárjegyet és 6,4 milliárd forint értékű letéti jegyet bocsátottak ki. A bankreform keretében majd két tucatnyi régi és új üzleti bank lett részvénytársaság több tíz milliárdos alaptőkével. Az elmúlt évben s még inkább az ideiben az RT lett a vállalatgyapítás és az átalakulás leggyakoribb formája. A régi és új RT-k öszesített alaptőkéje jóval túlhaladja az 50 milliárdot. Igaz, hogy a részvénytársaságok többsége zárt alapítású, a részvényeket az alapítók egyelőre nem értékesítik. Mindent egybevetve a különféle értékpapírok együttes névértéke a 100 milliárdhoz közelít. (folyt.) 1989. augusztus 10., csütörtök 14:11
Vissza »

	Mire kell a tőzsde? 2.
Van értékpapír-forgalom, vannak már értékpapír-kereskedelemben közreműködő, megbízásokat teljesítő tőzsdeügynökségek (brókerségek), s bár értékpapírtőzsde még nincs, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban rendszeresek a tőzsdenapi találkozók, amelyeken a bankok, pénzintézetek, brókercégek megbízottai, úgynevezett alkuszai elsősorban kötvényeket adnak-vesznek. A tőzsdéhez vezető fejlemények összefoglalásával a tőzsde - majd mindannyiunk számára elvont - fogalmát, tőkepiaci szerepét kívántuk érzékeltetni. A tőzsde ugyanis az értékpapír-, a tőkepiac csúcsszerve, az a hely, ahol a forgalomban lévő értékpapírok közül csak kevéssel, a legnagyobb értékvolumenűekkel, a legnagyobb forgalmat ígérőkkel koncentráltan kereskednek. Az értékpapírtőzsdének két alapfunkciója van: befektetési lehetőségeket biztosít a szabad tőkének, a pénzmegtakarítások számára; a vállalkozók a már működő részvénytársaságok számára pedig a külföldi - beleértve a működőtőke bevonásának - tőkeszerzés lehetőségét nyújtja. Szakmai körökben igen sokan a tőzsdétől várják az eszközök jobb - a hatékonyság által orientált - elosztását s ennek eredményeként a gazdaság, a termelés szerkezetének ugyancsak a hatékonyság jegyében való korszerűsödését. Mind a tőzsde, mind a tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelem a gazdaság társadalmi nyilvánosságát szolgálja. A várhatóan még az idén az Országgyűlés elé kerülő értékpapír-törvény tervezete előírja az értékpapírkibocsátás nyilvánosság-feltételeit, az ugynevezett kibocsátási tájékoztató adat-tartalmát s a vállalat éves gazdasági eredményeinek, mérlegének sajtóban való rendszeres közzétételét. A tőzsdére való bekerülésnek, a részvények befogadásának és jegyzésének, forgalmazásának különösképp szigorúak a feltételei. Ezt példázza, hogy a Tungsram RT. külföldi tulajdonba került részvényeit a befektető pénzintézetek egyelőre pihentetik, s ha az elkövetkező három évben a korábban több kontingensen ismert Tungsram gazdasági eredményei bizalmat ébresztőek lesznek, akkor, vagyis a következő évtized első esztendeiben jegyeztetik be a nyugati tőzsdéken. Az értékpapírtőzsde elsősorban azokról és azoknak a vállalatoknak, cégeknek nyújt információt, amelyeknek részvényeit a tőzsdén forgalmazzák. A saját részvények, értékpapírok árfolyama, annak alakulása a vállalat piaci megméretését, értékelését fejezi ki s ez a piaci érték egyaránt több és kevesebb lehet a vagyonmérlegben szereplőnél. (folyt.) 1989. augusztus 10., csütörtök 14:11
Vissza »

	Mire kell 3.
A tőzsdei árfolyamok alapján a vállalatok üzleti és fejlesztési döntéseket hozhatnak. Nem véletlenül honosodott meg a tőzsdei barométer kifejezés, amely a tőzsde jellemző árfolyammozgása, üzletmenetelének intenzitása az általános gazdasági helyzetre enged következtetni. Valószínűsíthető, hogy 1990-ben lesz már magyar tőzsde, megfelelő elhelyezkedéssel, technikával, frissen képzett fiatal szakemberekkel, alkuszokkal, egyszóval rendelkezik mindazzal, ami a tőzsdéhez kell. Azok számára, akik tudják, hogy a hajdani Budapesti Áru- és Értéktőzsde - a TV által használt Szabadság téri épülettömbben székelt. Az új tőzsdéhez nem kell sem palota, sem tornaterem nagyságú helyiség, a mai korszerű tőzsdék tulajdonképpen elektronizált irodák, amelyek az alkuszok és az úgynevezett piaccsinálók egyidejű jelenlétét sem igénylik, az üzletek számítógépeken köttetnek. Onnan folytatva, hogy jövőre már újra lesz Budapesti Értéktőzsde, de további esztendők kellenek majd ahhoz, hogy elegendő volumenű, összegű régi és új forgalomképes értékpapírok piacra kerüljenek s a tőzsdének bőven legyen "árualapja" - mindenekelőtt részvénye -, amellyel a forgalmazás, a kereskedelem folyamatossá válhat. (MTI-Press) 1989. augusztus 10., csütörtök 14:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »