Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Interjú Kónya Imrével

München, 1989. július 23. (SZER, Gondolatforgató) - A
mikrofonnál Kasza László:

    - Mert nem szeretem a történelmi jelzőt, csak azt mondom, hogy
politikai életünk fontos eseményének voltam tanúja március 19-ikén a
Corvin moziban. A Szabad Demokraták Szövetségének kongresszusán
általános meglepetésre egy fiatal férfi azt a javaslatot tette a
Független Jogász Fórum nevében, hogy teremtsék meg az ellenzéki
pártok, irányzatok egységét, mert csak közösen tudnak hatásosan
fellépni az MSZMP-vel szemben. A fiatal férfit dr. Kónya Imrének
hívták, javaslatának elhangzása az Ellenzéki Kerekasztal
születésének pillanata volt. Ez az intézmény rövid idő alatt
politikai életünk elengedhetetlen tartozéka lett. Egyfajta garancia
arra, hogy ez a sokat emlegetett demokratikus átrendeződés egyrészt
valóban megtörténjék, másrészt, hogy demokratikus legyen.

    Nos, ebben a folyamatban nagy szerepe van annak az említett
fiatal férfinek, aki kezdettől fogva elnökölt az Ellenzéki
Kerekasztal ülésein és fáradhatatlanul egyeztette az egymással
sokszor ellentétes véleményeket, simította el a nézeteltéréseket. Ez
a Kónya Imre itt ül velem szemben a mikrofon előtt. A
Gondolatforgató mai műsorában arról kérdezem: hogyan született meg
az Ellenzéki Kerekasztal életre hívásának gondolata, milyen
tapasztalatokat szerzett? Kit volt nehéz kivel közös nevezőre hozni?

    De először inkább arról kérdeznélek, hogy miért nem te vezeted
most már az Ellenzéki Kerekasztal üléseit? A mór megtette
kötelességét?

    - Hát én azt érzem, úgy gondolom, hogy a Független Jogász
Fórumnak és ezen belül nekem is az a szerep jutott itt ebben a
történelmi folyamatban, hogy létrehozzuk, életre hívjuk az ellenzék
egységét az Ellenzéki Kerekasztal formájában, és addig az időszakig,
ameddig nem lesz egyértelmű ez az egység olyan formában, hogy nem
lehet megbontani, addig ott álljunk és koordináljunk. (folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Kónya Imrével - 1. folyt.

Tudniillik ez nyilvánvaló, hogy az első időszakban, mint ahogy
be is következett, a hatalom egyszerűen nem akarta tudomásul venni
ezt a számára legalábbis látszólag kedvezőtlen fordulatot, hogy
váratlanul az ellenzék, az eddig megosztott ellenzék, egységbe állt
össze, és megpróbálták a régi módszerrel, "divide et impera
"
módszerrel, amely a jelenlegi hatalomra is érvényes, felszeletelni
az Ellenzéki Kerekasztalt, és miután ez nem sikerült, ezután
fogadták el egységes tárgyalópartnernek. Miután azonban ez
bekövetkezett, hogy egységes tárgyalópartnernek elfogadták, ráadásul
olyan formában, hogy a tárgyalások feltételeit rögzitő egyezményben
leszögezték ezt a státuszt, tehát azt, hogy önálló tárgyalófélként
és egységes tárgyalófélként, mint egységes álláspontot képviselő
tárgyalófélként foglal helyet az Ellenzéki Kerekasztal az asztal
egyik oldalán, ebből az következik, hogy tulajdonképpen az Ellenzéki
Kerekasztal most már nem bontható meg. Sem úgy, hogy a hatalom
igyekszik megbontani, sem úgy, hogy valamelyik szervezetnek a
rövidtávú és a közös érdekkel esetleg ellentétes érdeke arra indítja
valamelyik szervezetet, hogy kiváljék ebből a csoportból, hiszen ha
kiválik, akkor tulajdonképpen elveszíti a jelenlegi időszakban azt a
lehetőségét, hogy a politikába beleszóljon, tehát hogy politikai
tényező legyen az átmenet időszakában.

    - Valóban annyira stabil és megbontathatatlan ez az ellenzéki
egység? Hiszen nem titok az, hogy most is vannak komoly viták,
amikor úgy gondolná az ember, szükség lehet egy Kónya Imre egyeztető
kezére?

    - Én azt gondolom, hogy ezek az ellentétek ma már, amelyek ma
felmerülnek, ezek olyan ellentétek, amelyeket nem lehet egy harmadik
félnek elsimítani, mert őket nem elsimítani kell, ezeket komoly
tárgyalások során kompromisszumban kell feloldani. Tehát gondolok
itt arra, hogy például a választójogban, választójogi törvény
kérdésében komoly ellentét mutatkozik, érdekellentét. Ezek valóságos
érdekellentétek a régi pártok között, illetőleg másik oldalról, az
újonnan alakult pártok, pártszerű szervezetek között. (folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Kónya Imrével - 2. folyt.

Hiszen ezeknek a régi pártoknak a legalábbis látszólag
szervezeti érdeke az a listás választások, a többi párt, az új
pártok érdeke pedig inkább az egyéni választókerületes választójog.

    - Mert az elmúlt 40 esztendőben senkinek nem volt szüksége
Magyarországon arra, hogy tudja, mi a különbség a listás és az
egyéni kerületes választójog között, elmondanád röviden, hogy mi is
a különbség?

    - Röviden és sematikusan azt mondhatnám, hogy az egyéni
választókerületes választási rendszerekben az országot
választókerületekre osztják, úgy, mint ahogy egyébként ma is
történik, és minden választókerületben a különböző szervezetek,
pártok meghatározott személyeket jelölnek, akik egyébként
természetesen az adott pártnak, szervezetnek a programját
képviselik. De mód van egyébként arra is, hogy független jelöltek
lépjenek fel, és azok önmagukat képviseljék. Na most, itt a
választók tehát csak közvetve szavaznak a pártra, az adott
szervezetre, közvetlenül arra a személyre. Természetesen, mint
mondtam, a pártnak, a szervezetnek jelentős szerepe van itt is,
hiszen a személyen keresztül az ő nézetei, politikai elvei
érvényesülnek, illetőleg jutalmaztatnak meg azzal, hogy őt
választják meg.

    A másik megoldás a listás választás, amikor a pártok előre
készítenek egy listát, és a választók pedig az egyes pártokra
szavaznak, és akkor a szavazatok arányában kerülnek be a parlamentbe
az egyes pártok által előre megjelölt személyek. Na most, az
természetes, hogy a történelmi pártoknak, mondjuk a Kisgazdapártnak
"Bort, búzát, békességet
" ezt a választási zászlajukra ráírják, és
az emberekben él az a élmény még az idősebbekben különösen, de hát
ez átöröklődik a fiatalokra is, hogy emlékeznek arra, hogy ez volt a
legnagyobb párt még a demokratikus választások idején. Emlékeznek
arra, hogy mennyi méltánytalanság érte ezt a pártot, és íly módon
esetleg akkor is szavaznak rá, ha nem tudják, hogy ma kik állnak
mögötte, milyen erők vannak mögötte és milyen emberek. (folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza »


- Interjú Kónya Imrével - 3. folyt.

- Na most, ehhez még hozzá lehetne tenni, hogy a két szisztémát
vegyiteni, elegyiteni is lehet, mint ahogy azt Nyugat-Németországban
csinálják, de azt hiszem ez már túlságosan a részletekbe vezetne
bennünket. Rögzítsük azt, hogy dr. Kónya Imre úgy gondolja, hogy
jelenleg már nincsen szükség az egyeztető szerepére az Ellenzéki
Kerekasztalnál, mert a témákat ma már nem elsimítani, hanem
megvitatni igazán kivitatni és kompromisszumokat kell kötni. A
bevezetőben említettem, hogy ezzel a gondolattal, hogy meg kell
alapítani az Ellenzéki Kerekasztalt, március 19-ikén léptél a
nyilvánosság elé, amikor a Szabad Demokraták Szövetségének Corvin
mozi-i közgyűlésén javasoltad, hogy a Független Jogász Fórum
koordinálásával alapítsák meg az ellenzéki irányzatok, pártok
egységét. Hogyan jöttetek erre a gondolatra?

    - Hát nézd, ez benne volt a levegőben tulajdonképpen. Az, hogy
az ellenzéki szervezeteknek össze kell állni, egy egységbe kell
összejönniük azt megelőzően, hogy leüljenek tárgyalni a hatalommal,
ez nyilvánvaló, egyértelmű volt. Nagyon világos volt ez a tapogatózó
előzetes tárgyalások során, amelyet Fejti György folytatott külön az
egyes szervezetek képviselőivel, ezt ráadásul a tv is közvetítette,
és ott nagyon jól meglátszott, hogy hogyan lehet manipulálni a tévén
keresztül az egyes szervezeteknek az álláspontját. Én tudtam azt,
hogy ezeknek a szervezeteknek az álláspontja között az alapvető
kérdésekben nincs döntő különbség, és mégis úgy lehetett beállítani,
mintha különbség lenne. Az volt az egész március elején, február
végén, ha jól tudom, akkor zajlottak ezek a tárgyalások, a beállítás
a hatalom részéről, hogy hát mi annyira szeretnénk tárgyalni itt a
különböző szervezetekkel, de azt se tudjuk, hogy kik vannak, kik mit
képviselnek, hát először ezt fel kell mérni és akkor majd meglátjuk.
Gondoltuk, hogy segítünk nekik. Nem kell most már méricskélni. Itt
van Ellenzéki Kerekasztal, lehet velünk tárgyalni. (folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Kónya Imrével - 4. folyt.

Hát hozzá kell tennem, hogy nem voltak túlzottan hálásak ezért.
Legalábbis én abból következtetek erre, hogy amikor az Ellenzéki
Kerekasztal létrejött és ezt közöltük az MSZMP tárgyaló
küldöttségével, akkor az április 8-ikára kitűzött úgynevezett
egyeztető fórumra, ahová meghívták a szervezeteket többek között,
ugye hát a Partizán Szövetség, Nőszövetség, stb, tehát a saját
szervezeteik mellett meghívták az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült
szervezetek túlnyomó részét, mondjuk a Fidesz-t nem, de a többségét
meghívták, és akkor azok a szervezetek miután már létrehoztuk ezt
megelőzően március 22-ikén az Ellenzéki Kerekasztalt, ténylegesen
létrehozták. Az a nyolc szervezet hozta létre, akit mi itt
összehívtunk.

    Egy nyilatkozatban közölték, hogy mi az oka annak, hogy nem
vesznek részt ezen az április 8-iki tárgyaláson és engem bíztak meg,
hogy képviseletükben ott jelenjek meg és a tévé nyilvánossága előtt
is adjam elő az okot, amiért nem vesznek részt a szervezetek az
egyeztető fórumon. Én oda elmentem, hát engem gyakorlatilag nem
engedtek oda be, az egyik barátom mondta, hogy álltál ott, mint a
kárvallott cigányasszony, akit nem engedtek be a tárgyalásra.

    Dehát nem egészen ez volt a helyzet, én roppant mód örültem
tulajdonképpen, mert sok mondanivalóm nem lett volna azon kívül,
hogy felolvasom a nyilatkozatot. Ezt én ott közöltem, mondták, hogy
sajnos nem mehetek be, mert hát nincs hely a számomra, mert a
Független Jogász Fórumot nem hívták meg tárgyalni és hát úgy van
megterítve, úgy vannak mondjuk a helyek elosztva, hogy csak azoknak
a szervezeteknek van hely, akiket meghívtak. Mondtam, hát nincs
problémánk, én nyolc székre ülhetek, hát gond nincs. De hát ez nem
volt megfelelő, nem kapnék szót. (folyt)


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Kónya Imrével - 5. folyt.

Én azt mondtam, hogy akkor erre nem tartok igényt, hanem átadom
a nyilatkozatot és távozom, úgy hogy 9.05-kor boldogan már kint
voltam az utcán és nem kellett részt vennem az egésznapos ülésen.
Egyébként hát megmondom őszintén, hogy Fejti György nem lehetett
valami boldog és biztos, ezért nem szeret se engem, se az ellenzéki
szervezeteket, mert ott volt szegény kénytelen szabadszombatján ülni
a Partizán Szövetséggel és a Nőszövetséggel és nem biztos, hogy
nagyon érdekelte az, amit ott mondanak neki.

    - Mondod, hogy megalapítottátok nyolc szervezettel az Ellenzéki
Kerekasztalt. Hogy történt ez gyakorlatilag? Meghívtatok pártokat,
vagy jelentkeztek?

    - Igen, hát egy felhívást bocsátottunk ki, mint amit te is
hallottál, és a Szabad Demokraták közgyűlésén felolvastam. De ezt a
felhívást március 15-ikén bocsátottuk ki, és elküldtük annak a nyolc
szervezetnek, amelyről mi úgy gondoltuk, hogy akkor olyan jellegű
szervezetek a legfontosabbak és politikai jellegű szervezetek,
amelyekre gondoltunk az Ellenzéki Kerekasztal létrehozásánál. Tehát
nekik címezve elküldtük. Ettől független, fontosnak tartottuk, hogy
széles nyilvánosságot kapjon ez a felhívás. Ezért olvastam fel a
Szabad Demokratáknál, ez éppen kapóra jött ez a kongresszus. Azért
tartottuk fontosnak, mert tulajdonképpen a széles nyilvánosság előtt
szerettük volna közölni, hogy ezekben az ellenzéki szervezetekben
van-e annyi felelősségtudat, hogy félreteszik a saját egyéni
szervezeti érdekeiket és hajlandók összeállni. És hogy egy ilyen
igény a társadalomban van, abban bizonyosak voltunk és
tulajdonképpen én gondoltam már korábban arra, hogy nagyon jó lenne,
hogy ha helyben, a különböző vidéki városokban és fővárosi
kerületekben is megvalósulhatna valamiféle ellenzéki egység és ezt
célozta, hogy március 21-ikén a Magyar Nemzetben is lehoztuk ezt,
vagy lehozattuk ezt a felhívást, és ennek nyomán valóban az
Ellenzéki Kerekasztalok sokasága alakult meg vidéken, ezt érzem
egyébként a legfontosabbnak. (folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Kónya Imrével - 6. folyt.

Itt a fővárosban központi szinten létrehoztuk ezt az Ellenzéki
Kerekasztalt. Ennek időszakos a jelentősége, tehát ez egy
szükségszerű lépés volt, hogy tárgyalni lehessen. De az, hogy a
helyi szinten megalakult ellenzéki kerekasztalok tulajdonképpen a
folyamat egésze szempontjából egy döntő jelentőségű lépés, hiszen
ezek az ellenzéki szervezetek végül is abból a szempontból felülről
jöttek létre, hogy egy szűk körből terebélyesedtek és ezzel viszont
lehetőség nyílt egy alulról jövő valódi tömegmozgalom
kibontakozására.

    - Én is így gondolom, hogy ez az Ellenzéki Kerekasztal mozgalom
az igazi nagy érdeme annak, amit kezdeményeztél, vagy
kezdeményeztetek ti, a Független Jogász Fórum. De felmerült még két
másik kérdés. Az egyik az az, hogy a budapesti Ellenzéki Kerekasztal
jelentőségét ugye az a tény adja, hogy az MSZMP vezetőségével
tárgyaltok. Kérdés az, hogy milyen kérdéseket tartotok fontosnak,
hogy azokat megvitassátok az MSZMP-vel, a másik kérdés pedig a
legitimitás kérdése. Ki bízott meg benneteket?

    - Igen, hát egyértelmű a napirend kérdése, tehát mi az, amiről
tárgyalni kell. Itt a diktaturából a demokráciába való átmenetnek a
feltételeit meg kell teremteni. Ez pedig alapvetően egy szabad
választás keretén belül valósítható meg. A szabad választást
követően létrejön egy demokratikusan megválasztott parlament, amely
az egész államapparátus, az egész politikai gépezet működését
átalakítja és determinálja. Na most, viszont ahhoz, hogy szabad
választás lehessen, ahhoz minimálisan kell egy választójogi törvény.
Ez jogi feltétel, de ennél talán fontosabb az, hogy ezek a
szervezetek megerősödjenek, a kialakult különböző politikai
szervezetek, pártok megerősödjenek, programjuk kialakulhasson,
önmagukat megfogalmazzák, és ez a programjuk álalánosan ismerté
váljék az egész országban. Ehhez szükséges ugye az, hogy jogilag
rendezett legyen a pártoknak a működése, de rengeteg tárgyi feltétel
is szükséges hozzá. Hát nyilvánvaló: úgy, hogy még helyiségünk
sincs, meg telefonunk, semmink nincs, úgy nem lehet működni.
(folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Kónya Imrével - 7. folyt.

Tehát pénz kell azért. Minimális, de azért csak kell. Tehát
ezeket a tárgyi feltételeket is biztosítani kell. Ez nagyon-nagyon
lényeges. Az országban olyan légkört kell tereteni, amelyben az
emberek valóban mernek politizálni, a politikában résztvenni, ezekbe
a pártokba belépni, vagy legalábbis érdeklődést tanúsítani irántuk.
Na most tehát, nyilvánvaló, hogy a félelem légkörét kell
megszüntetni és nagyon-nagyon fontos, hogy olyan légkört kell
teremteni, ami a közömbösséget feloldja. Tudniillik biztos, te is
tapasztaltad az országban, hogy az emberek többségét meglehetősen
hidegen hagyják ezek a változások. De ez nem azt jelenti, hogy az
emberek nem lennének érdeklődőek, közömbösek lennének, sokszor
hivatkoznak különösen a Népfront oldaláról jön ilyen hivatkozás a
csendes többségre. Ezt, emlékszel, azon a bizonyos nyitó plenáris
ülésen én már azt mondtam erre: az elhallgattatott többség. Mert
azért nem mindegy, hogy miért lett csendes ez a többség. De ennél
talán még fontosabb a csendesség oka. Tehát nem azt jelenti, hogy ez
a többség ez azért csendes, mert nem érdekli a saját sorsa. Érdekli,
csak nem hiszi el, hogy most a saját sorsában valóban valami
változtatásra van lehetőség. Nem hiszi el magyarul azt, hogy a
kommunisták hajlandók a saját kizárólagos hatalmuk megosztására,
illetőleg leadására. Tehát, hogy olyan lehetőséget hajlandók
teremteni, tulajdonképpen önként, olyan formában, hogy erőszak
nélkül. tehát ellenük alkalmazott erőszak nélkül hajlandók belemenni
egyszerűen a körülmények tudomásulvétele árán abba, hogy kénytelenek
a népre rábízni, hogy válasszanak. Ezt nem hiszik el az emberek és
ezt elhinni csak akkor fogják, hogy ha tényleges lépések történnek.
Mindig ezt mondtuk és már nagyon régóta mondom, hogy tulajdonképpen
az, hogy itt ebben az országban a nyilvánosság révén verbálisan
minden felszabadult, de ugyanakkor egy masszív hatalom áll szemben a
tömeggel, az nem segíti, hanem inkább hátráltatja, hogy az emberek,
az egyszerű emberek elhigyjék, hogy tényleg változás van. (folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza »


- Interjú Kónya Imrével - 8. folyt.

Közben azt tapasztalják, hogy verbálisan nagyon sok mindent
megengedett ma már. Ráadásul nem kis részben azok is másképp
beszélnek, akik eddig egyértelműen úgy beszéltek, hogy beszéltek, és
ez őket annyiból nem érdekli, hogy ebben ők nem tudnak résztvenni.
Na most, amikor a demokrácia, az annyiszor emlegetett demokrácia
csak a szólásszabadság szintjén jelenik meg az egyszerű emberek
között, egyszerű emberek előtt, meg még egy formában, ami már az én
ideám lassan, egyfajta törvényhozási folyamatban, ami lehet, hogy
nagyon szép meg nagyon vonzó az úgynevezett jogállami
törvényhozásban, ami viszont megint csak nem érdekli az embereket és
közben azt tapasztalják, hogy a helyzetük egyre romlik, tehát a
gazdasági helyzetük, és bőrükön érzik az életkörülmények romlását,
akkor nem fognak tapsolni annak a demokráciának, hanem azt mondják,
hogy mi az a demokrácia? Hát engem ez nem érdekel, hogy valaki
kidumálhassa magát, meg hogy ilyen szép törvények vannak, amikor a
helyzet egyre rosszabb. Csináljatok már valamit a gazdasággal

Holott nagyon kemény igazság, hogy a gazdasággal semmit nem lehet
csinálni, a gazdaság megjavításának és a gazdasági zuhanás
megállításának is tényleg előfeltétele a politikai demokrácia. Csak
demokratikus körülmények között lehet a gazdasághoz hozzányúlni, és
addig minden olyan törekvés, amelyik azt mondja, hogy oldjuk meg a
gazdasági problémákat, azok tulajdonképpen objektíve elterelik az
igazi előrelépéstől az útat. Rossz irányba viszik, mert pótcselekvés
révén a hatalom számára kibúvót engednek a legkeményebb lépések
megtételétől.

    - És ezzel ugye elérkeztünk tulajdonképpen a mandátum
problématikájához. Azt mondtad, hogy az Ellenzéki Kerekasztal
eredetileg csak a demokratikus átmenet feltételeiről, az azzal
összefüggő törvényekről akart tárgyalni az MSZMP-vel. Azonban
kompromisszumot kötöttetek, mert az MSZMP arra késztetett
benneteket, hogy gazdasági kérdésekről is vitatkozzatok, olyan
gazdasági kérdésekről, amelyekről azt mondtad az előbb, hogy szinte
megoldhatatlanok politikai reformok nélkül. (folyt)


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Kónya Imrével - 9. folyt.

- Valóban kompromisszum született. Meggyőződésünk, hogy erről
kellene tárgyalni azért, amit az előbb mondtam, elsődlegesen.
Ellenben azt tudomásul kell venni, hogy az MSZMP-nek a saját
politikai szempontjából alapvető volt, hogy a gazdasági kérdéseket
is olyanként tüntesse fel, hogy azokról bizony tárgyalni kell és a
saját gazdasági döntéseit, amit bizony meg kell hozni kormányzati
szinten, az ellenzék közreműködésével bizonyos fokig legitimálja.

    - A belekompromitálásával.

    Hát igen, ennek a veszélye fenn áll, és ennek a veszélyét átérzi
az Ellenzéki Kerekasztal, de kénytelen elfogadni épp annak
érdekében, hogy az előrelépés a politikai téren meglegyen.

    - Mondd, Kónya Imre, mit tehet az Ellenzéki Kerekasztal annak
érdekében, hogy elkerülje azt a látszatot, hogy minden úgy történik
tulajdonképpen, ahogy 40 évig történt, vagyis hogy bizonyos
intézmények a társadalom feje fölött intézik el a társadalom
dolgait, annak megkérdezése nélkül?

    - Élő probléma bizonyára, egész biztos, hogy igazad van. Na most
ez igazi problémává viszont azt hiszem akkor válna, hogy ha nem az
lenne ezeknek a tárgyalásoknak a célja, hogy a szabad választás
kereteit alakítsuk ki. Nézd, ezeket a feltételeket ki kell
alakítani. Na most, ha az MSZMP egyoldalúan alakítja ki őket, a
rendelkezésére álló törvényhozó apparátussal, tehát az
Országgyűléssel megszavaztatja, annak lényegesen kevesebb a
legitimációja mint egy ilyen tárgyalásoknak. Az egyértelmű, hogy
kevesebb. Tehát az egyik kérdés az, hogy nem is lennének megfelelő
szabályok, mert nyilván működnének a visszahúzó erők. Legalábbis
ellentmondásos az MSZMP pozíciója az átmenet tekintetében, ezt senki
nem vitathatja. Tehát tartalmilag sem lennének jók ezek az átmeneti
szabályok, úgy gondoljuk. Másrészt semmiképpen nem lennének
legitimek. (folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Kónya Imrével - 10. folyt.

- A kisebbik rossz, mert hiszen nem tudjuk, hogy ki mit
képvisel, de azért nagyjából sejteni lehet, és azért erre
határozottan hivatkozni szeretnék, hogy ezek azok a szervezetek,
amelyek március 15-ikét, tulajdonképpen a temetéssel kapcsolatos
tömegmegmozdulásokat is szervezték, és ott azért az emberek
megnyilatkoztak, hogy igen is ezek mögött a szervezetek mögött
komoly erő van. Tehát ők képviselnek valamit. Másrészt azt is hozzá
kell tennem, ezek a politikai szervezetek az MSZMP-én túl lényegében
a teljes palettát felölelik. Tehát azt mondhatjuk, hogy végül is
valamennyi politikai szervezet ott tárgyal vagy az MSZMP, vagy az
Ellenzéki Kerekasztal oldalán.

    - Ugye az Ellenzéki Kerekasztal nyolc résztvevővel indult, most
csatlakozott hozzá a Kereszténydemokrata Néppárt. Viszont van több
további párt is, amely szívesen csatlakoznék az Ellenzéki
Kerekasztalhoz, vannak nem pártszerű csoportosulások, irányzatok,
amelyek ugyancsak ide ülnének az asztal mellé. Ezeknek viszont nem
engedélyezitek, hogy megtegyék ezt, csatlakozzanak. Melyek a
kritériumai annak, hogy valaki tagja lehessen az Ellenzéki
Kerekasztalnak?

    - A kritériumai fokozatosan alakultak ki, amikor megalakították
az ellenzéki szervezetek ezt a Kerekasztalt, tehát amikor március
22-ikén ott a nyolc szervezet a mi bábáskodásunk mellett létrehozta,
akkor azt mondtuk ki, hogy olyan szervezetek, amelyek a hatalom
monopóliumában nem részesülnek és nem is kívánnak részesülni. Tehát
magyarul: ellenzéki szervezetek, és nem olyanok, amelyek
félig-meddig átfedések az MSZMP vezetői között, meg a saját vezetői
között, tehát egyértelműen ellenzéki szervezetek, és később
fokozatosan alakult ki ez is kritériumként, hogy pártszerű politikai
szervezetek és továbbmegyek, olyanok tulajdonképpen, amelyek
választott vezetőséggel rendelkeznek. (folyt.)


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Kónya Imrével - 11. folyt.

Tehát, amelyek, ezt így fogalmaztuk, a szerveződésnek egy
bizonyos fokát már elérték, nyilvántartott tagságuk van. Tehát
gyakorlatilag lehet tudni: alapszabály, nyilvántartott tagság és
bizonyos számú tag. A nyilvántartás is nagyon fontos. Tulajdonképpen
nyomorúságos körülmények között dolgoznak ezek a szervezetek, és
ebből az következik, hogy sokról nem is lehet tudni, hogy mi van
mögötte, hogy kik is ők tulajdonképpen. Na most, egy ilyen vitatható
pont van és egy olyan politikai párt van, amelyik formálisan is
jelentkezett az Ellenzéki Kerekasztalnál, ez a Függetlenségi Párt,
és attól eltekintve, hogy az Ellenzéki Kerekasztal minden
szervezete, én is egyébként személy szerint, szimpatizálunk azzal,
amit a Függetlenségi Párt megfogalmaz, és egész biztos, hogy ott
lenne a helye, nem tudjuk, hogy a szerveződésnek milyen fokán állnak
és ezért azt a választ adtuk nekik, hogy tartanánk a kapcsolatot, de
elhalasztották az Ellenzéki Kerekasztalnál a) döntést, hogy
felveszik vagy nem veszik fel, mert ez egy nagyon fontos kritériuma
egyébként, hogy konszenzusnak kell lenni a felvételében. Tehát
gyakorlatilag mindegyik szervezet meg tudja vétózni. Egyet kell
érteni abban mindegyik szervezetnek, ha új tagot vesznek fel.

    - És ezzel abban a reményben köszönöm meg a beszélgetést dr.
Kónya Imrének, a Független Jogász Fórum vezetőjének, hogy
ellentéteket elsimító, véleményeket közös nevezőre hozó egyeztető
tevékenyéségre nem lesz szükség többé az Ellenzéki Kerekasztalban,
mert ők maguk is meg tudnak egyezni. +++


1989. július 23., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD