|
|
 |
|
 |
Nyers Rezső - Izvesztyija - 1. rész
|
Kaszab Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. július 23. Vasárnap (MTI-tud) - ,,Nyers Rezső, aki következetes híve peresztrojkánknak, nemrég budapesti sajtóértekezletén kiemelte: a szovjetellenesség ma egyszerűen politikai tudatlanságot tükröz,, - írja a szombati Izvesztyija, közölve azt a beszélgetést, amelyet tudósítója Budapesten folytatott közvetlenül az MSZMP KB júniusi plénuma után a párt frissen megválasztott elnökével.
A politikai reformokkal, a párt szerepével, az új
társadalmi-politikai mozgalmakhoz való viszonnyal kapcsolatos
kérdésekre válaszolva Nyers Rezső elmondta: Magyarországon jelenleg
az egypártrendszerről a többpártrendszerre való áttérés folyamata
zajlik, a reformok számos új törvény elfogadását teszik szükségessé.
Időszerű kérdés egy olyan pártegység létrehozása, amely figyelembe
veszi a párton belüli irányzatokat, platformokat is. Elhárult a
pártszakadás veszélye, a párt lezárta azt a szakaszt, amikor védelmi
pozícióba kényszerült a múltban elkövetett hibák miatti, részben
jogos bírálatokkal szemben.
Nyers Rezső a beszélgetésben kifejtette: természetes jelenségnek
tartja, hogy az MSZMP-n belül több platform létezik. Elmondta, hogy
a központi bizottság ülésén a megvvitatott kérdések túlnyomó
többségében egyetértés alakult ki. A legkritikusabb mozzanat az
1956-os események értékelése volt, azonban a vita, amely ebben a
kérdésben megosztotta a nemzetet, lényegében befejeződik. Elismerjük
azoknak a tevékenységét, akik reformokat akartak, így Nagy Imre
szerepét is. A történelmi igazságosság helyreállítása nélkül a párt
nem számíthat a társadalom bizalmára. Az MSZMP ősszel sorra kerülő
kongresszusán megvitatjuk a történelmi albizottság jelentését,
amelyben benne lesz a párt szerepének értékelése a különböző
történelmi időszakokban mind nemzetközi, mind nemzeti szinten -
hangsúlyozta Nyers Rezső. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap 13:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső - Izvesztyija - 2. rész
|
Nyers Rezső szólt a gazdasági nehézségek okairól, így az
elhibázott beruházásokról, a tudományos-műszaki haladásra való
időbeni reagálás elmulasztásáról. Állást foglalva a párt és az állam
feladatainak különválasztása mellett hangoztatta, hogy a pártállamot
jogállamnak kell felváltania. A reformok menetéről kifejtette, hogy
nem célszerű a folyamatot sok kis szakaszra felbontani.
Az MSZMP szociáldemokrata hagyományaival kapcsolatban kiemelte:
a párt egyidejűleg támaszkodik a kommunista és a szociáldemokrata
hagyományokra. Érdemes figyelembe venni a szociáldemokraták válaszát
a gazdasági reformkérdésekre, s az ideológia és a politika
kölcsönhatásának problémájára. A szociáldemokratáknál az ideológia
szerepe gyakorlatiasabb: a kommunista pártok évtizedeken át
túlideologizálták a dolgokat. A pártnak széles társadalmi bázisra
kell támaszkodnia, nem mondhat le az elsősorban szociáldemokrata
beállítottságú rétegekről, a képzett munkásokról és a
középrétegekről sem. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap 13:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső - Izvesztyija - 3. rész
|
A gazdasági reformokat Nyers Rezső három szakaszra bontotta. Az
első 1953-1956 között zajlott és alapvetően a mezőgazdaságra
összpontosított. A figyelmet a magas termelési kultúrával rendelkező
középparasztságra fordította, ezzel magyarázhatók sikerei. Nagy Imre
sokat átvett Buharintól - mondotta. Az agrárkérdés kulcskérdés
maradt az 1968-ban kezdődött második reformszakaszban is: ekkor
áttért a gazdaság az önelszámolásra, és a vállatoknak önállóságot
adott. Ebben külöbözik alapvetően az 1965-ös Koszigin-féle
reformtól, amely hasonló volt a magyarokéhoz, annak ellenére, hogy
az iparra koncentrált. A magyar reformot 1972-ben leállították,
1974-től kedvezőtlen folyamatok indultak. A reform a mezőgazdaságban
folytatódott, de az iparban leállt. A reformok harmadik hullámának
meg kell oldania mindazt, amit az első kettő kihagyott. A
szocialista országok közötti, illetve a magyar-szovjet gazdasági
kapcsolatokat a jövőben Nyers Rezső a dollárelszámolás alapján és
elsősorban a kétoldalú kapcsolatok keretében képzeli el. Így egyben
a nemzetgazdaságok hatékonyan bekapcsolódhatnának a nemzetközi
gazdasági életbe.
Arra a kérdésre, milyen esélye van az MSZMP-nek a következő
választásokon, elmondta: minden attól függ, mennyire sikerül a párt
politikájában kifejezni a nemzet és az egész ország érdekeit. +++
1989. július 23., vasárnap 13:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|