|
|
|
|
Nyílt levél dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszterhez (1. rész) (OS)
|
1989. július 16., vasárnap - Tisztelt Miniszter Úr Az elmúlt fél esztendő alatt számos sajtótermék, rádióadás jelent meg városunk egykori rendőrkapitányának, Lakos József kórházi betegágyán történő meggyilkolásáról, családja példátlan meghurcolásáról. Ennek eredményeként tisztességes elgondolás kezdetét jelentette, hogy Szentes városa a közelmúltban testületileg kimondotta a politikai gyilkosság tényét, megállapítván és kimondván a fiatal rendőrtiszt mártíromságát, egyben emléktábla felállítását vette tervbe, későbbi döntésével. Egyidejűleg háromtagú, úgynevezett szakértői bizottságot állított fel a gyilkosság részleteinek megállapítására. Ez utóbbi döntéssel kapcsolatban - jóhiszeműségünk kinyilatkoztatása mellett is - azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulunk a Tisztelt Igazságügyminiszter Úrhoz, hogy ezen bizottság ténykedését nyomban leállítani, s az ügy vizsgálatát és intézését - mint arra illetékesnek, tekintve, hogy igazság felderítéséről lévén szó - magához vonni szíveskedjék a Történelmi Igazságtétel Bizottság együttműködésével. Hisszük, hogy ezzel nemcsak a helyi szervekre és bizottságra háruló teher viselése csökkenne, hanem - s főként - a közérdeklődés megnyugtatását is szolgálná. A 301-es parcella igazsága felderítésénél is szemtanúi lehettünk a jelentkező manőverezéseknek. Ugyanígy ez esetben, ahol a Hatalom urai 24 órán belül a helyszínen teremtek (Révai, Péter Gábor, s mint a legutóbbi sajtómegnyilatkozásokból kitűnik, Kádár János is), s mely ügyben a Párt Központi Vezetősége teljhatalmú megbízottai hivatalos nyilatkozatot adtak ki, 12 párttagot kizártak, illetve párttagságukból felfüggesztettek. Később, mint a közvélemény pontosan tudja, nevezettek többsége jelentős, némelyike pedig országos, miniszteriális pozíciókba kerültek. Ha többet nem adnánk elő, máris elegendő lenne annak megalapozottságára, hogy ezen ügy messze túlnőtt egy kisváros határán, sőt nyugodtan mondhatjuk, az országhatáron is, miértis kérelmünk nem lehet alaptalan. Csupán érintőlegesen adjuk elő, hogy a cselekmény elkövetése időszakában a magyar parlamentben négy interpelláció hangzott el, s félszáznál is több hazai és külföldi sajtótermék látott napvilágot, számos rádióadással. A meggyilkolt kapitány családja ellen indult hajsza véget nem ért (folyt.köv)
1989. július 16., vasárnap 14:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|