|
|
 |
|
 |
Bush - visszhang
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. július 14. péntek (MTI-TUD) - Az amerikai sajtót, a rádiót, a televíziót még pénteken is foglalkoztatta George Bush elnök budapesti látogatása, jóllehet a fő figyelem természetesen a párizsi csúcstalálkozóra irányult. A lapok - a fehér házi tájékoztatás alapján - megismételték, hogy az amerikai elnök a csúcs központi kérdésévé kívánja tenni a Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtandó támogatást, valamint annak összehangolását a hét vezető tőkés ország között.
A CBS kommentárjában rámutatott: míg Bush elnök Párizsban síkra
száll a két kelet-európai ország megsegítéséért és valószinűleg
sikert is arat, hazatérve, sajátos módon, viszont harcolnia kell
majd saját törvényhozásával, amelyben jelentős ellenzéke van a
támogatásnak. A kommentár ezzel Jesse Helms szenátorra és társaira
célzott. A szenátusban a republikánus szélsőségesek mindeddig
ellenzik, hogy Magyarországra kiterjesszék az amerikai beruházások
állami biztosítékait.
A The Washington Post pénteken emlékeztetett rá, hogy Bush
1983-ban tett, első budapesti látogatása után Bécsben mondott
beszédében Magyarországot és - Romániát jelölte meg, mint a két
országot, amelyek az amerikai támogatás, a ,,megkülönböztetés,,
politikájának középpontjában állanak. ,,Romániát emberi jogi
politikája az utolsó helyre tette azok sorában, amelyek elnyerhetik
Washington támogatásat,, - írta a lap. Egyúttal kiemelte: Bush
,,szinte üres zsebekkel,, érkezett Varsóba és Budapestre. Míg
Lengyelországban szinte nyíltan adtak kifejezést csalódottságuknak,
Magyarországon mind a kormány, mind az ellenzék elégedett volt. A
lap idézte Kovács László külügyi államtitkár beszédét, amelyben
rámutatott, hogy Magyarorsztág nem kölcsönöket, hanem elsősorban
erkölcsi támogatást várt. Kis János filozófus, az SZDSZ tanácsának
tagja a lapnak adott telefoninterjúban kijelentette: ,,Tudom, az
Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy könnyű kézzel
hiteleket adjon (...) Bush látogatása érdekes esemény volt, jele
annak, hogy a Jaltával kezdődött folyamat lezárul és új korszakot
kezdünk,,.
A lap véleménye szerint Bush varsói és budapesti útjának
legnagyobb jelentőségét az adja, hogy milyen kihívást jelent a
Szovjetunió számára, jóllehet mind Bush, mind Baker külügyminiszter
és mások hangoztatták, hogy nem ez a cél.+++
1989. július 14., péntek 16:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|