Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Az SZDSZ kispesti szervezetének nyilatkozata (1. rész) (OS)

1989. július 14., péntek - A jelképek mérhetetlen szerepet
játszanak életünkben. Iustitia alakja századok óta szimbóluma a
részrehajlás nélküli, megvesztegethetetlen ítélkezésnek.

    A jelképek mérhetetlenül közömbösek az iránt, ami az általuk
díszített homlokzatok mögött zajlik. Számtalan, az igazságosság
mindenkori eszményét és aktuális normáit megcsúfoló bírói ítélet
született a századok során Iustitia jegyében.

    A jelképek, ha következetesen megcsúfolják őket, értelmüket
veszíthetik, kiüresedhetnek, más tartalmakat kaphatnak. Az ötágú
vörös csillag születésekor a kettészakadt munkásmozgalom
oroszországi bolsevik ágából kinőtt irányzatának jelvénye volt, mely
irányzat a társadalmi igazságosságot proletárforradalom útján akarta
megteremteni. Az évtizedek során a cári orosz birodalmi gondolatot
szervesen továbbörökítő sztálini birodalmi gondolat, s a
jogállamiság és a szabadságjogok normáit megcsúfoló, a társadalmat
kisajátító pártállam szimbólumává lett.

    Ma, amikor a magyar társadalom legjobb erői 33 év után újra
nekifeszülnek a jogállamiság és a demokrácia megteremtésének,
különös jelentőséget nyernek a politikai jelképek és sorsuk. A
letűnő pártállamiság szimbóluma, hogy számtalan közintézmény,
gazdasági és kulturális, egészségügyi és közigazgatási, oktatási és
egyéb épület homlokzatát díszíti az ötágú vörös csillag, közöttük az
Országház kupoláját is. Ahogy annak idején ezek a sztálini mintájú
1949-es alkotmány és a benne leírt népköztársasági címer
életbelépését követően nyilvános jogi szabályozás nélkül kerültek
fel a helyükre, akként ma hasonló módon indul meg a leszerelésükre
irányuló mozgalom - mint a János-hegyi kilátó, vagy a Magyar
Televízió épülete esetében.

    A jogállamiság megteremtése, az MSZMP és az állam
szétválasztása, a társadalom emancipálása azonban nem történhet
csupán a jelképek szintjén - még a jelképeket sem elegendő pusztán
egy jelképes aktus keretében eltávolítani. Ha 1949-ben születhetett
belügyminiszteri rendelet, mely szankcióval fenyegetve rendelte el a
Kossuth-címer levételét vagy letakarását mindenhonnan, még a
gépkocsik rendszámtáblájáról is, ha 1981-ben akadt jogszabály,
melynek alapán büntetni lehetett a legális szolidaritás jelvényének
viselését, akkor most éppen az elmúlt negyven év gyakorlata miatt
kell - nehogy a jövőben újra előfordulhasson - jogszabályban is
rögzíteni, hogy a pártjelvények használata csak a pártépületeken
megengedett. (Természetesen nincs helyük az ország címerében sem, de
ez már - remélhetőleg - szinte befejezett ténynek tekinthető.)
(folyt.köv.)


1989. július 14., péntek 16:24


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD