|
|
|
|
Az SZDSZ kispesti szervezetének nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. július 14., péntek - A jelképek mérhetetlen szerepet játszanak életünkben. Iustitia alakja századok óta szimbóluma a részrehajlás nélküli, megvesztegethetetlen ítélkezésnek. A jelképek mérhetetlenül közömbösek az iránt, ami az általuk díszített homlokzatok mögött zajlik. Számtalan, az igazságosság mindenkori eszményét és aktuális normáit megcsúfoló bírói ítélet született a századok során Iustitia jegyében. A jelképek, ha következetesen megcsúfolják őket, értelmüket veszíthetik, kiüresedhetnek, más tartalmakat kaphatnak. Az ötágú vörös csillag születésekor a kettészakadt munkásmozgalom oroszországi bolsevik ágából kinőtt irányzatának jelvénye volt, mely irányzat a társadalmi igazságosságot proletárforradalom útján akarta megteremteni. Az évtizedek során a cári orosz birodalmi gondolatot szervesen továbbörökítő sztálini birodalmi gondolat, s a jogállamiság és a szabadságjogok normáit megcsúfoló, a társadalmat kisajátító pártállam szimbólumává lett. Ma, amikor a magyar társadalom legjobb erői 33 év után újra nekifeszülnek a jogállamiság és a demokrácia megteremtésének, különös jelentőséget nyernek a politikai jelképek és sorsuk. A letűnő pártállamiság szimbóluma, hogy számtalan közintézmény, gazdasági és kulturális, egészségügyi és közigazgatási, oktatási és egyéb épület homlokzatát díszíti az ötágú vörös csillag, közöttük az Országház kupoláját is. Ahogy annak idején ezek a sztálini mintájú 1949-es alkotmány és a benne leírt népköztársasági címer életbelépését követően nyilvános jogi szabályozás nélkül kerültek fel a helyükre, akként ma hasonló módon indul meg a leszerelésükre irányuló mozgalom - mint a János-hegyi kilátó, vagy a Magyar Televízió épülete esetében. A jogállamiság megteremtése, az MSZMP és az állam szétválasztása, a társadalom emancipálása azonban nem történhet csupán a jelképek szintjén - még a jelképeket sem elegendő pusztán egy jelképes aktus keretében eltávolítani. Ha 1949-ben születhetett belügyminiszteri rendelet, mely szankcióval fenyegetve rendelte el a Kossuth-címer levételét vagy letakarását mindenhonnan, még a gépkocsik rendszámtáblájáról is, ha 1981-ben akadt jogszabály, melynek alapán büntetni lehetett a legális szolidaritás jelvényének viselését, akkor most éppen az elmúlt negyven év gyakorlata miatt kell - nehogy a jövőben újra előfordulhasson - jogszabályban is rögzíteni, hogy a pártjelvények használata csak a pártépületeken megengedett. (Természetesen nincs helyük az ország címerében sem, de ez már - remélhetőleg - szinte befejezett ténynek tekinthető.) (folyt.köv.)
1989. július 14., péntek 16:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|