|
|
|
|
Bush kelet-európai útja
|
München, 1989. július 12. (SZER, Kommentár) - Bush, az Egyesült Államok elnöke ezen a héten előbb Lengyelországba, majd Magyarországra utazott. Hétfőn Varsóban kijelentette, mélységes változások és nyugtalanságok körforgása söpört végig a világon Lengyelországtól a Csendes-óceánig. Mint az elnök mondta: ezek a változások egyes helyeken reményt keltőek, például Magyarországon és Lengyelországban, ahol a polgárok egyre fokozottabb beleszólást nyernek országuk politikai ügyeibe, másutt gyötrelmesek, mint például Kínában, ahol nemrég oly brutális erőszak tiporta el a demokráciapárti tüntetést. Bush elnök megjegyezte, hogy modern korunk megosztott világa Lengyelországban kezdődött, pontosan 50 esztendővel ezelőtt. Lengyelországot, és később közel egész Európát megostromolta, és elfoglalta egy parancsuralmi elnyomó hatalom. A bátor Lengyelország az Egyesült Államok szövetségese volt a fasiszta Németország elleni harcban. A nyugati szövetségesek az Atlanti Chartában fektették le azokat az elveket, amelyekről remélték, hogy jobb világ megalapozásához vezetnek a második világháború után. Ezek az elvek biztosították a népeknek azt a jogát, hogy meghatározzák, milyen kormáynformában akarnak élni. De a lengyelek mindenkinél jobban tudják, hogy a világ, amit akkor elképzeltünk, nem valósult meg - mondta Bush elnök. A szovjet sztálinizmuson alapuló kommunista rendszereket rákényszerítették Európa egyharmadára. Megkezdődött a hidegháború. A nyugat országai a demokratikus elvek védelmében szövetségbe tömörültek. Az Egyesült Államok azt indítványozta, hogy az újjáépítési segély, azaz a Marshall-terv Kelet-Európára is vonatkozzék. Ez sem valósult meg. Most végre két fejlemény is lehetővé teszi, hogy felélesszük az Atlanti Charta elveit - mondta Bush elnök. (folyt.)
1989. július 12., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|