|
|
|
|
Bush - hírügynökségi vhg. 1
|
1989. július 12. (AP/UPI/Reuter/AFP/DPA/APA/EFE/ PL/ADN/TASZSZ) - A hírügynökségek jelentős nemzetközi eseménynek kijáró érdeklődéssel és terjedelemben tudósítottak szerdán a Bush elnök budapesti látogatásáról. A nyugati hírügynökségek jórésze egyelőre kommentár nélkül adott hírt a tárgyalásokat és idézett az elnöknek a Közgazdasági Egyetemen elhangzott beszédéből. A TASZSZ és a Prensa Latina részletes, az ADN rövid tényhírben számolt be az eseményekről.
A legnagyobb figyelmet - természetesen - az amerikai hírügynökségek szentelték a látogatásnak, amely az AP megfogalmazása szerint Bush azon kényes kampányának része, hogy a Szovjetunió felingerlése nélkül bátorítsa a demokratizálást a kommunista országokban. - A legliberálisabb kelet-európai rendszer politikai és gazdasági reformjainak nyújtott támogatást az elnök amerikai segítség kilátásba helyezésével fejezte ki - állapította meg az AP. Bush javaslatai összhangban állnak az elnök azon erőfeszítéseivel, hogy némi segítség felkínálása mellett, főleg az önállóság fontosságának hangsúlyozásával, ösztönözze a reformokat. Az ígért 25 millió dollár a magánszektor fejlesztését célozza, éppen úgy, mint a Lengyelországban bejelentett támogatás, amelynek összege a lakosság arányában magasabb. A hírügynökség Pozsgay Imre, Beck Tamás kereskedelmi miniszter és Kovács László külügyminisztériumi államtitkár szavait idézve megállapította, hogy a magyar vezetők elégedettek a látogatás eredményeivel. Mint a tudósító megjegyezte, az amerikai elnök Lengyelországtól eltérően Budapesten nem kapcsolta össze a támogatást a nagyobb takarékosség sürgetésével. Magyarország helyzetét összefoglalva az AP hangoztatta, hogy az ország a hatvanas évek óta a keleti tömb reformjainak élvonalában halad, ösztönözve a magánkezdeményezést és a tőzsdét is: a boltokban a fogyasztási cikkek bőségesek, de drágák. Ugyanakkor az egy főre eső adósságmennyiség itt a legmagasabb Kelet-Európában. A tudósító kitért arra is, hogy a Fehér Ház szóvivője szerint Moszkvának nem szabad úgy éreznie, mintha Washington saját elképzeléseit igyekezne Magyarországra kényszeríteni, s az elnöknek a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos szavai nem rejtenek sem stratégiai terveket, sem politikai mesterkedéseket. (folyt.)
1989. július 12., szerda 20:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|