|
|
|
|
A Magyar Október Párt alapító nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
A Magyar Október Párt célja az ember boldogsága, s ez csak jólétben, szabad és független országban valósulhat meg. Célkitűzéseit a Magyar Október Párt békés úton kívánja elérni. 3. A Magyar Október Párt elutasítja a kommunista rendszert, mert ellensége minden diktatúrának, mindenfajta hatalmi monopóliumnak. Elutasítja ugyanakkor a politizálás hagyományos formáit: az érdekeltek kirekesztésével folytatott tárgyalásokat, a titkos megegyezéseket, a korrupciót, hazudozást és képmutatást is. A Magyar Október Párt nyílt és átlátható politikát kíván folytatni, kötelezettséget vállal arra, hogy másokkal szemben támasztott erkölcsi elvárásainak elsősorban maga tesz eleget. Belső szervezeti működését is ennek megfelelően alakítja ki: biztosítja tagjai és tagcsoportjai álláspontjainak és kezdeményezéseinek szabadságát. 4. A Magyar Október Párt megalakítói úgy vélik, hogy az Ellenzéki Kerekasztal és a kommunisták tárgyalásai a "robbanás" elkerülése érdekében folynak, de félő, hogy a tárgyaló felek legitimitásának hiánya épp az ellenkező hatást váltja ki, már csak azért is, mert a kommunisták nem élvezik a nép bizalmát, az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó csoportosulások pedig csupán a lakosság elenyésző hányadát képviselik, s belső működésük sem demokratikus. Ezért a Magyar Október Párt helyteleníti: - a pártok tényleges kialakulása és szabad választásokon történő megmérettetése előtti egyezkedéseket; - a színfalak mögötti előzetes hatalmi osztozkodást; - az MSZMP kísérleteit arra, hogy megossza a pártokat és szervezeteket, ellentéteket szítson közöttük, és ígéretekkel, a hatalomba való bevonással megnyerje vezetőiket. A Magyar Október Párt azt javasolja: - hogy az MSZMP-nek alárendelt jelenlegi Országgyűlés haladéktalanul oszlassa fel magát; - hogy tárgyalások kizárólag a választójogi törvényről folyjanak; a teljesen tiszta és demokratikus, többpártrendszerű választások lebonyolítási szabályainak főbb felmerülő változatait bocsássák népszavazásra; - hogy minden egyéb kérdésben csak a demokratikusan megválasztott új Országgyűlés döntsön. (folyt.köv)
1989. július 12., szerda 15:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|