|
|
|
|
A Magyar Október Párt alapító nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. július 12. szerda - 1. Alulírottak a jelenlegi magyarországi politikai helyzetet elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy - az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában; - a látszólag demokratikus változások valójában felülről vezérelt, manipulált folyamatok, amelyek a jelenlegi hatalmi viszonyok korszerűsített formában való átmentését szolgálják; - a politikai egyeztető tárgyalásokat olyan csoportok folytatják, amelyeknek erre megbizatásuk nincs a magyar néptől; - a lakosságot - az utca emberét - a tárgyalásokba nem vonták be, és tényleges érdekei nem jutnak képviselethez; - az egyre mélyülő nyomor, a mesterségesen is gerjesztett infláció, a gazdasági káosz napról napra növeli a társadalmi feszültségeket; - gazdaságpolitika címén következetlen és ellentmondó intézkedések születnek, amelyek mindinkább növelik a zűrzavart, a bizonytalanságot, az ország további eladósodásához és teljes tönkremeneteléhez vezetnek; - a magyar nemzeti kisebbségek létét fenyegető veszélyek megszüntetésére kielégítő és hatékony megoldási javaslatok nem születtek; - a Nyugaton élő magyarság változatlanul nem a nemzet egyenjogú része; - a lakosság félelemben él, elveszítette önbizalmát és önbecsülését, s ezt nem is nyerheti vissza a politika és a gazdaság gyökeres megújítása nélkül; - a mai politizálás továbbra is az elmúlt évtizedek bűnös gyakorlatát követi: nyíltság és igazmondás helyett az öncélú hatalomra törekvés, titkos megállapodások, elvtelen és szószegő kompromisszumok jellemzik. Ezért mi, tényleges megújulást sürgető honpolgárok - köztük az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a demokratikus ellenzéki mozgalom radikális résztvevői - a mai napon megalakítjuk a Magyar Október Pártot. 2. A Magyar Október Párt célja az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményeinek maradéktalan megvalósítása. A Magyar Október Párt segíteni kívánja a magyarság önbecsülésének visszaállítását, a nemzet kiemelkedését gazdasági, erkölcsi és politikai nyomorúságából. Figyelemmel kíséri a politikai egyezkedéseket, ellenőrizni és befolyásolni kívánja a mindenkori hatalom döntéseit és intézkedéseit. (folyt.köv)
1989. július 12., szerda 15:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|