|
|
|
|
Bush - Straub üdvözlő beszéd (1. rész)
|
Tisztelt Elnök Úr és Bush Asszony Kedves Vendégeink Hölgyeim és Uraim A Magyar Népköztársaság vezetése és a magyar nép nevében tisztelettel és örömmel köszöntöm Önöket. Első alkalommal tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államok elnöke Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy az eseménynek üzenete van, amely a világnak is szól. Az üzenetet mi úgy értelmezzük, hogy az Amerikai Egyesült Államok felismerte a magyarországi fejelődési folyamat történelmi jelentőségét és az elnöki látogatással az amerikai nép szimpátiáját, támogatását kívánja kifejezésre juttatni. Hasonló bátorító üzeneteket Keletről és Nyugatról egyaránt kapunk. Ezekre nagy szükségünk van, hiszen most is, miként történelmünk folymán mindig, népünk csak akkor számíthat felemelkedésre, ha törekvéseit más népek is támogatják. Elnök Úr Szimbólikus jelentőséget tulajdonítok annak, hogy üdvözlő beszédeink elmondására Kossuth Lajos szobra előtt, a róla elnevezett téren kerül sor. A XIX. század első felében Magyarországon végbement történelmi folyamatot ,,reformkorként,, tartjuk számon. Kossuth Lajos e kornak volt kiemelkedő személyisége. A reformkorból akkor egyenes út vezetett az 1848-49-es forradalomhoz. A szabadságharc, majd a leverését követő megtorlások súlyos vérveszteséget okoztak az országnak. Az életben maradtak legjobbjai közül sokan emigrációba kényszerültek. E nehéz időszakot végül egy olyan ,,kiegyezés,, zárta le, amely utat nyitott az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Most újra ,,reformkor,, van Magyarországon. Ám hisszük, hogy a történelmi sorrend ezúttal más lesz. Túl vagyunk vérveszteségeinken, halottainkat is eltemettük, végre tisztességgel. Most a ,,kiegyezés,, következik. Ezt várja el a magyar nép és minden az országért, a nemzetért felelősséget érző politikai-társadalmi erő. Csak a legszélyesebb összefogás, egy igazi nemzeti konszenzus biztosíthatja, hogy Magyarország a harmadik évezredben ne csupán földrajzi értelemben legyen európai ország, hanem a társadalmi szerveződés, a demokrácia, a szabadságjogok, a gazdasági és kulturális fejlettség terén egyaránt elérje az európai jelzőhöz évszázadok óta kapcsolódó minőségi mértéket. (folyt.köv.)
1989. július 11., kedd 19:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|