|
|
|
|
Bush-körút - Novoje Vremja (3. rész)
|
A Szovjetuniót az alapvető érdekek és célok közösségére épülő szövetségi kapcsolatok fűzik a kelet-európai országokhoz. Ugyanakkor - gazdasági, politikai és katonai helyzetéből adódóan - kezdeményezően léphet fel számos regionális és összeurópai probléma megoldásában. Ennek tényét az egész világon elismerik - írja a Novoje Vremja, majd kifejti: a Szovjetunió mérlegelt, átgondolt kelet-európai politikája meggyorsíthatná az európai ház építését, ami egyidejűleg komoly változásokat hozna az európai szocialista országok helyzetében is. A koncepció történelmi távlatokban a két társadalmi-politikai rendszer kölcsönös adaptációját jelenti, megszilárdítja a kölcsönös függést gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt - fogalmaz a szovjet lap, s emlékeztet azokra a tényezőkre, amelyek a szocialista országokban hátráltják ezt a folyamatot: a nemzetközi helyzet alakulására, a sztálinizmus bűneire, a ,,blokk-gondolkodásmódhoz,, való ragaszkodásra. A kelet-európai országok, valamint az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolatainak fejlődése nem lesz egyenletes, ütemüket és minőségi paramétereiket minden egyes ország maga fogja megszabni. De e folyamatban mindenképpen be kell tartani bizonyos ütemet, hogy a Nyugattal való kapcsolatok elmélyítése ne vezethessen megosztottsághoz és az ellentétek kiéleződéséhez a kelet-európai országok között. A Szovjetuniónak sajátos lehetőségei vannak e fejlődési ütem meghatározására, de természetesen nem alkalmazhat hatalmi (mi több, erő-) megoldásokat a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban. Az lenne az ideális, ha a Szovjetunió legalábbis valamennyire megelőzné a kelet-európai országokat az államközi kapcsolatok fejlesztésében a Nyugattal, s ami nem kevésbé fontos, a nem kormányszervek, illetve az állampolgárok közötti kapcsolatok tekintetében is - fejti ki véleményét a Novoje Vremja hasábjain Mihail Kozsokin.+++
1989. július 11., kedd 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|