|
|
|
|
Bush-körút - Novoje Vremja (1. rész)
|
Moszkva, 1989. július 11. kedd. (MTI-tud) - Az amerikai kormányzat szándéka a kelet-európai szövetkezeti és magánszektor fejlesztésének ösztönzésére, a szabad piac kialakítására nem mond ellent a szocialista országok többségében megvalósuló reformok irányának. Ezt a helyzetet, a célok bizonyos mértékű egybeesését ki kell használni. E folyamatok megteremtik az alapot ahhoz, hogy megszilárduljon az eltérő rendszerű államok külcsönös függése gazdasági és kulturális téren egyaránt - írja a Novoje Vremja legújabb számában Mihail Kozsokin.
A Bush-kormányzat kelet-európai politikáját elemezve az amerikai elnök varsói és budapesti látogatása alkalmából a szovjet hetilap emlékeztet arra, hogy Washington a ,60-as évektől kezdve vezette be ,,differenciálási politikáját,, e térség tekintetében. Az amerikai értékelés kritériuma korábban az volt, hogy a szocialista országok vezetése mennyire mond ellent Moszkvának, most viszont annak alapján itélik meg ezeket az országokat, hogy mennyire léptek előre a reform útján. Amerikai értelmezésben ez lényeges politikai és gazdasági liberalizációt jelent, s Bush szavai szerint a nyugati segítséget is ezzel párhuzamosan folyósítják majd. A Novoje Vremja megitélése szerint a ,,differenciálási politika,, ma is érvényben van: az kap segítséget, aki képesnek mutatkozik a gazdasági konjunktura valódi javitására. Washingtoni értékelések szerint a ,70-es évek hitelei csak a jelen helyzet stabilizálását segítették elő a szocialista országokban, a mostani feltételek értelmében viszont a befektetett pénznek nemcsak hasznot kell hoznia a hitelezőknek, hanem elő kell segítenie a szövetkezeti és magánszektor fejlődését, a szabadpiac kialakulását, így integrálva a szocialista országokat a világgazdaságba. A szovjet lap utal a szocialista országokban felbukkanó, olyan ,,tradicionális,, aggodalmakra, hogy e szektorok a vegyesvállaltok létrehozásávál valójában a nyugati tőkének rendelik alá magukat. Ezt cáfolandó, megállapítja: a szövetkezetek és a magánszektor jelenlegi állapota a szocialista országokban nem biztosít számukra versenyképességet a világpiacon, az állam támogatására szorulnak, hogy bekapcsolódhassanak a világpiac vérkeringésébe. A lap szerint a Szovjetuniónak is hasonló fejlődési utat ajánlottak, de - mint a Novoje Vremja írja -, Magyországtól és Lengyelországtól eltérően ebben az országban még nem jutottak túl a szövetkezetek fejlődésének kezdeti szakaszán, nem ismerték el a szövetkezeti és magánszektor egyenjogúságát az államival. (folyt.)
1989. július 11., kedd 12:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|