|
|
 |
|
 |
George Bush életrajza (2. rész)
|
1976-tól a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) igazgatója. Érdemei
között tartják számon, hogy hozzájárult a CIA belső helyzetének
rendezéséhez és a hírszerző tevékenység erősítéséhez, valamint részt
vett az amerikai állampolgárok polgári jogainak védelmét szavatoló
elnöki rendelet megszövegezésében.
1980 júliusában a republikánus elnökjelölő konvención, Ronald
Reagan alelnökjelöltjévé választotta George Busht, akit november
4-én megválasztottak az Egyesült Államok alelnökének és aki 1981.
január 20-án, az Egyesült Államok 43. alelnökeként letette a
hivatali esküt. 1985. január 20-án beiktatták egy újabb négyéves
ciklusra. Alelnökként a Szenátus elnöke és Ronald Reagan elnök
közeli tanácsadója volt.
1985 júniusában G. Busht kinevezték a Reagan-kormányzat
nemzetközi terrorizmus elleni tevékenységének koordinátorává.
Hasonló erőfeszítéseket fogott össze a Szabályozási Mentesítésekkel
Foglalkozó Elnöki Munkacsoport és az Országos Kábítószerelhárító
Határvédelmi Rendszer (NNBIS) vezetőjeként. Reagan elnök
megbízásából hetvennégy országba látogatott el, ahol két- és
többoldalú kérdésekről tárgyalt a vezetőkkel.
Felesége, leánykori nevén Barbara Pierce, a New York állambeli
Rye lakosa volt. Öt gyermekük született: George, Jeb, Neil, Marvin
és Dorothy Bush Leblond. A Bush-házaspárnak tíz unokája van. Az
elnök édesapja, a néhai Prescott Bush, Connecticut állam
republikánus szenátoraként szolgált 1952-től 1962-ig az Egyesült
Államok Szenátusában.
A Bush-házaspár lakóhelye a Texas állambeli Houston. Tagjai az
Episzkopális Egyház Szt. Márton temploma közösségének, ahol az elnök
korábban az egyházközségi tanács tagja volt. Washingtonban a
házaspár az Episzkopális Egyház Szt. János-templomába jár. Az elnök
korábban a Maine állambeli Kennebunkport Szt. Anna-templomi
alapítványa igazgatótanácsának tagja volt és jelenleg is az
Episzkopális Egyház Alapítványi igazgatótanácsának tagja. (MTI)
1989. július 10., hétfő 14:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|